Rész

1       X| Hajts! – ordíta a kocsisnak kétségbeesetten.~ ~Az még egyszer lovai
2       X|    vánkosai közé temetve, s kétségbeesetten ölelve védnője kezét keblére,
3      XX|    fáklyával, lovon nyargal kétségbeesetten, amerre mondják, hogy leánya
4     XXI|      Anyám, anyám! – sikolt kétségbeesetten a leány, Flórát átkarolva;
5   XXIII|      rimánkodék a tanácsos, kétségbeesetten szorítva meg a távozó orvos