Rész

1     VII|    csodabiztosan lő, s oly édesen áld, mint amilyen keményen
2    VIII|   támtalan zófára borulva, édesen, vigasztaltan zokog sokáig.~ ~
3    VIII|    engem; egész éltemen át édesen viseltem e titok gyötrelmét,
4       X|    velünk!~ ~Maszlaczky úr édesen ragyogó orcával érkezik
5     XXI| szorítja kebléhez, s olyan édesen, olyan mosolyogva tekint
Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on Tablet PC
IntraText® (VA2) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2010. Content in this page is licensed under a Creative Commons License