Rész

  1       I|           dolgokat, míg itt mondogatni kellett, és sokszor mondani! – az
  2       I|              de lehetetlen; más időben kellett volna azt kezdeni; az önző
  3      II|            kivitelében sok nehézséggel kellett találkoznia. A jámbor atyafiak,
  4      II|              körökben. Erre kacagni is kellett egy kicsinyt.~ ~A jámbor
  5      II|             lyánkához, kit mulattatnia kellett volna, míg Emánuel alig
  6      II|             lehetett volna. Emánuelnek kellett megszenvedni érte, őt illeté
  7      II|              mutatja, hogy igen mélyen kellett azoknak gyökeret verni a
  8      II|            féltréfásan.~ ~– Tán nekünk kellett volna önt felkérnünk? –
  9      II|   életre-halálra. Nekem átellenesemnek kellett volna lenned. Így kénytelen
 10      II|                diadalát, de még többel kellett bírnia Kőcserepynek, hogy
 11     III|              midőn kedves nagyságodnak kellett volna a megürült kárpátfalvi
 12     III|      megvágatni.~ ~Abellinónak pihenés kellett, míg eszméit rendbe szedheti.
 13     III|               fácskákat egy kis üvegbe kellett ütögetni, melyben vitriolos
 14     III|               pipa újra füstölt, de ki kellett tölteni a fejéből a narkotikus
 15     III|               évenkint… (itt ismét meg kellett kisujjával nyomkodnia a
 16      IV|            tőrszúrás volt szívének, el kellett hagynia a kaszinót; futott
 17      IV|          aláírási ívet, s tapasztalnia kellett azt a keserves kíméletet,
 18       V|               volt készen.~ ~Óvakodnia kellett, hogy e közönséges hibájába
 19       V|              mentül kevesebb befolyást kellett engedni gyermekére.~ ~Óh,
 20       V|                 már akkor nagyon régen kellett szenvednie, s már akkor
 21       V|                    De mindannyiszor le kellett mondanom e gondolatról –
 22      VI|             kényszerűség idején, ha ki kellett mozdulni kastélyából valamelyik
 23     VII|                 Rudolfot nagy dolognak kellett érni, hogy e családi ünnepet
 24     VII|             hogy miért van az? Mert el kellett neki válni. Ilyen szomorú
 25    VIII|              kérdő tekintetet, s félre kellett fordulnia, hogy meg ne engedje
 26    VIII|       kérdéstől félt Rudolf. Egyenesen kellett rá felelni.~ ~– Nem maradok
 27    VIII|              sajgott a szíve, hogy így kellett bánnia vele. De meg kellett
 28    VIII|            kellett bánnia vele. De meg kellett annak történni. Amaz undok
 29    VIII|           Kétszer-háromszor ismételnie kellett azt, míg valaki eljött.
 30    VIII|         áthozott; ez új világban össze kellett jönnöm azon férfival, kit
 31      IX|                nap után egy hétre útra kellett indulni Zoltánnak.~ ~Ez
 32      IX|               magaviseletével igazolni kellett e kilátásokat, el kelle
 33      IX|           bármi legyen is az. Még neki kellett vigasztalni a gyermekeket,
 34      IX|               ismét idehaza lesz; neki kellett letörölni a könnyeket kicsikéje
 35      IX|            férje karjába.~ ~– Mégis el kellett volna őt kísérned Pestig.~ ~–
 36      IX|               Katinkára tekintett, fel kellett tűnni előtte, hogy ez a
 37      IX|          öntudatot soha. Annyit vissza kellett neki felelni, hogy:~ ~–
 38       X|          egyszer legalább életében meg kellett látni minden hazafinak,
 39       X|             amire szüntelen gondolnunk kellett volna: hogy, íme, eljöjjön
 40       X|         százlépésnyire a zajon. Ott ki kellett szállaniok, mert a jég keményen
 41       X|            megmentésére, utóbb is neki kellett megfejteni a talányt.~ ~–
 42       X|       mulatságban.~ ~Egészen elbúsulva kellett visszatérnie a septemvir
 43       X|               a zavar. A háziúron eret kellett vágatni, s e percben a láz
 44       X|            térhez, s odáig kevés vizet kellett Maszlaczkynak gázolni, de
 45       X|              fel az ügyet. Neki Vilmát kellett megmenteni, ezáltal elszakíthatlan
 46       X|             jól kiválasztotta emberét. Kellett neki oly hidegvérű alak,
 47       X|           használt semmit. Választania kellett, hogy kiszálljon-e a vízbe,
 48       X|                    Úgy engem régen fel kellett volna váltani. Ki következik
 49       X|             úszó mént siettében, s nem kellett szügyével az éles jegek
 50       X|                    Egy beteg gyermeket kellett volna megmentenem, de lovam
 51       X|               a falak repedeznek!~ ~El kellett bámulni rajta, midőn Vilma
 52       X|                Valóban nagyon betegnek kellett lennie. Zoltán sürgette,
 53       X|        szerencsétlenekkel. A terhet le kellett már rakni az Új téren, addig
 54       X|                közel jönni, a tutajnak kellett hozzájok vergődni.~ ~Egypár
 55       X|           látták, tudniillik, hogy nem kellett érte olyan messze menni,
 56       X|               zseniális bárónak is meg kellett engedni, hogy hasonló zsánerkép
 57       X|       keresztül vigye őket Budára. Nem kellett félnie; ahol annyi tette
 58       X|           siralmas népek közt.~ ~Miért kellett neki olyan korán az égbe
 59      XI|               mellett.~ ~Hányszor bele kellett fáradnia! Hányszor kellett
 60      XI|             kellett fáradnia! Hányszor kellett éreznie, hogy az ember tevékeny
 61      XI|        újjáteremteni, ahol boldogítani kellett; csak ő maga nem lett boldog,
 62     XII|          keresi őket. Rudolfnak ezt ki kellett kerülni. Családjának még
 63     XII|        körös-körül mindenüvé, ahol nem kellett, néhol az egész sor csupa „
 64     XII|                éppen úgy a homok közől kellett kiásni, mint a becsületes
 65     XII|                hosszában, hogy keresni kellett, hol az eleje, hol a hátulja,
 66     XII|             anxietást, amit ezalatt ki kellett állanom. Hol járhat, mi
 67     XII|             volna!~ ~Két egész hónapig kellett ilyen halálos aggodalmakat
 68     XII|            akara őt nevelni; csalódnia kellett volna, ha másformának látja,
 69    XIII|                   Valóban nagy mértéke kellett a jóakaratnak hozzá, hogy
 70    XIII|        orrcimpák szokatlan tágulásának kellett e jelenséget magokra vállalni.~ ~–
 71     XIV|           szemek napsugárai alatt égni kellett az ifjú arcának, legalább
 72     XIV|           ismerem.~ ~– De valahol csak kellett, hogy összejöjjön vele.
 73     XIV|      csarnokajtónál azonban ezúttal el kellett volna egymástól válniok,
 74     XIV|            természetnél fogva közelebb kellett húzódni Katinkának Zoltánhoz,
 75     XIV|              Tulajdonképpen neheztelni kellett volna, hogy Zoltán őket
 76     XIV|                   Zoltánnak még vissza kellett menni a színházhoz, hogy
 77     XIV|               nem fakadt. Csak mondani kellett volna neki, hogy sírjon,
 78     XIV|               hol vette, s purifikálni kellett érte magát, hogy tisztességes
 79     XIV|               egész délig. Délután nem kellett, mert a fráterek feleslegesnek
 80     XIV|               jámbor pacinacita, észre kellett volna vennie azt a szokatlan
 81     XIV|                sohase tudja meg, miért kellett őtőle megválni.~ ~Elmaradt,
 82     XIV|             rémeket koporsóikba, végig kellett néznie, hányan jönnek még
 83     XIV|                a felnyitott sírból; el kellett olvasnia mindent az utolsó
 84     XIV|        jutalomtalan. Mennyi édes hálát kellett érezni Zoltánnak Rudolf
 85     XIV|                néhány pillanatra félbe kellett hagynia a per olvasását,
 86      XV|                felőle. Hirtelen rendbe kellett szednie magát, hogy az előtt
 87      XV|             mutatkozzék.~ ~Mosolyognia kellett előtte, nehogy szíve fenekéig
 88     XVI|                Nagyon kevés akadállyal kellett megküzdenie; a pártküzdelmek
 89     XVI|            engedélyt kapott, ezt előre kellett volna önnek bocsátania –
 90     XVI|               negyedik jelenlétében el kellett hallgatnia védence titkát.
 91    XVII|         lemondás~ ~Egy hétnél több nem kellett a hivatalos működések lefolyására.
 92    XVII|               Kárpátfalvára. Keresztül kellett esnie az utolsó kísértésen:
 93    XVII|                reá, még erre is készen kellett lennie.~ ~Nehéz volt a kísértet
 94    XVII|             kísértet pohara, melyet ki kellett ürítenie, de kiitta azt
 95    XVII|           észre, hogy amerre keresztül kellett haladniok, az egész út hossza
 96   XVIII|              semmi sem volt úgy, ahogy kellett volna. A cselédeket általában
 97   XVIII|                   Bogozynak helyeselni kellett az ötletet.~ ~– Vajon nem
 98   XVIII|             statutiónál figyelmeztetni kellett őt másoknak a szokásos formaságokra;
 99   XVIII|           fáradtan, kihevülve; magának kellett szegénynek a pörkölt tortát
100   XVIII|             ugyan elég, de még többnek kellett volna lenni. Eveline nem
101   XVIII|      szorongott, úgy dobogott. Tán meg kellett volna szakadnia, ha ki nem
102   XVIII|                a kertben, okvetlen meg kellett volna az indulatos szavakat
103   XVIII|            szobaleányunk van, magamnak kellett mindent rendeznem, a Vilma
104   XVIII|              valakinek egy kanállal le kellett volna belőle nyelni, inkább
105   XVIII|         érzéseit előre kitaláltad, nem kellett volna azoknak táplálékot
106   XVIII|              lett volna merülve, észre kellett volna vennie, hogy szobája
107   XVIII|           tulajdonképpen a titkárjának kellett volna magát meghajtani,
108   XVIII|            többet, mint amennyit éppen kellett, nem sérti, nem vágja elleneit,
109   XVIII|              Spanyolországból is azért kellett neki eljönni, mert előkelő
110   XVIII|                gladiátornak azonban el kellett tisztulnia a székvárosból,
111   XVIII|      elordítani magát: „Megállj!”, meg kellett állítani a lovait mindenik
112   XVIII|              csupán a kortesvezetőknek kellett résen lenni mind a két felekezetnél,
113   XVIII|             éppen a múlhatatlan órában kellett a hely színén megjelenni.~ ~
114   XVIII|                közől, s annak beszédet kellett tartani, ami némelynek nehezére
115   XVIII|                hirtelen fontos levelet kellett kapnia valahonnan, azt hirtelen
116   XVIII|        országok sorsa függ, amiért úgy kellett szaladni a megye jegyzőinek,
117   XVIII|              elhajított kőnek emberére kellett találni közöttük.~ ~A rossz
118   XVIII|          felállítva.~ ~Ez asztal előtt kellett mindenkinek szavazatát adni,
119     XIX|              Kőcserepynek.~ ~Tehát meg kellett győződnie afelől, hogy nem
120     XIX|                megvetették.~ ~Óh, mint kellett neki gyűlölnie ez embereket,
121      XX|             elé.~ ~Itt mégis lassabban kellett beszélni. Ezt mégis suttogva
122      XX|           beszélni. Ezt mégis suttogva kellett elmondani.~ ~– Van most
123      XX|               melynek uszályát kezében kellett tartania, gátolta a sietésben,
124      XX|             irgalom nélkül.~ ~Óh, hogy kellett sietnie. Az út oly hosszú,
125     XXI|         Pozsonyt, melynek reggelén meg kellett volna vínia Dabronival.~ ~
126     XXI|           hazafiak!”~ ~Ez örökös gúnyt kellett minduntalan hallaniok a
127     XXI|                előre sejtette azt. Meg kellett előznie az ifjút. Meggátolni
128     XXI|                Erre a szóra ismét újra kellett kezdeni a sírást.~ ~A két
129     XXI|           hordva az ebéd. Rudolfnak ki kellett menteni magát. Biz azt nem
130     XXI|                Még Szenczyékhez is fel kellett mennie velök, még ott is
131     XXI|                velök, még ott is végig kellett hallgatnia, mennyire féltve,
132    XXII| keresztülhatott.~ ~Az atyának átölelve kellett őt tartani, és úgy takargatni
133    XXII|             kezét.~ ~– Óh, óh! Nem úgy kellett volna engemet szeretni,
134   XXIII|              télben, fagyban, mezítláb kellett volna bűnbocsánatért mennie
135   XXIII|          reszkető szívvel.~ ~Ezt elébb kellett volna tudni!~ ~A nagy, hatalmas
136   XXIII|               jó munka volt, ennek nem kellett volna így történni. Amint
137   XXIII|       vigyázott volna valaki!~ ~– Mire kellett volna vigyáznunk? – kérdé
138   XXIII|          Zoltánt Szentirmán, Marionhoz kellett elkísérnie anyját Kőhalomra.
139   XXIII|           könnyei meg ne eredjenek. El kellett takarnia arcát.~ ~A beteg
140    XXIV|                az ajtónál találkozniok kellett, s ott nem állhatá meg Tarnaváry,
141    XXIV|         hagyott.~ ~Szentirmán is múlni kellett a gyásznak.~ ~Rudolf végrendeletében
142    XXIV|            nemes férfi nevének tisztán kellett állania a világ előtt; e
143    XXIV|          Minden zaj és külpompa nélkül kellett annak megtörténni. Ki akart
144     XXV|              fel előtte, milyen mélyen kellett buknia!~ ~Ellökte útjából
145  Vegszo|          egysége kívánta volna, de meg kellett bocsátani magamnak, s remélem,
146  Vegszo|                 a tiszttartónak meg el kellett venni a társalkodónét, s