Rész

  1       I   |          volna rossz, de lehetetlen; más időben kellett volna azt
  2      II   |          azokat, nem azok minket, és más egyéb fel nem számítható
  3      II   |        önmagát vezette fel oda, hová más embert a jó isten helyezett.~ ~
  4      II   |    jószágaikra vagy fürdőkre mennek; más ember, kinek urodalma egy
  5      II   |       bennünket, ha szemeink világát más, élőbb ragyogvány el nem
  6      II   |              sincs úgy öltözve, mint más földi ember. Jelenleg sötétkék
  7      II   |       mulatságunkkal összeüt, inkább más napra halasztottam volna
  8      II   |        újólag bizonyítá, hogy minden más egyéb hazafiúi vállalatot
  9      II   |          húsz esztendő óta, és semmi más fürdőre nem jár.~ ~A hátulsó
 10      II   |      rododendronok, muzsikáló órák s más afféle csecsebecsék.~ ~A
 11      II   |             lesz szerencséjök. Annak más dolga van. Neki okvetlenül
 12      II   |             nevezni szokta – egészen más fogalmai voltak. Ő is gondolkodott
 13      II   |             önre, pedig most egészen más öltözetben van, mint akkor.
 14      II   |        játszani, s bontani ott, ahol más épít. Miért? Mert jól érezték,
 15      II   |       mulatságomra ne maradjon itten más, mint akikre magam sem adok
 16     III   |  szegletekhez szabva, úgyhogy azokat más lakáson használni sem lehetne.~ ~
 17     III   |     replikákat, anélkül, hogy valaha más, fiatalabb által felváltatott
 18     III   |         galant ember. Másutt egészen más a dolog; ott az ember nem
 19     III   |         pedig nincs a teremben senki más, mint fráter Bogozy, az
 20     III   |       érdemei szerint-e vagy nem, az más kérdés – köztiszteletben
 21     III   |        velünk szemközt, hanem valaki más, ki önmagát észrevétlenül
 22     III   |            ifjú. Oly kifejlett, mint más tizenhat éves korában; gyönyörű
 23     III   |       valamely birtokhozi jogait egy más idegenre ruházza át.~ ~–
 24     III   |             azt kedves nagyságod is, más is, miszerint kedves nagyságod
 25     III   |           Erről nem tehetünk. Tessék más ügyvédet választani, én
 26      IV   |             ne kényszerítsen engemet más címekre, mert mindjárt kijövök
 27      IV   |           vele? Mikor kedves nagysád más nézetekben van, mint én?
 28       V   |        kikerülte minden megrovásnak; más ifjú lyánkát szenvedélyei
 29       V   |               s azon korban, melyben más érez, hevül és ábrándozik,
 30       V   |             Eveline előtt.~ ~Még egy más talizmánja is van Kőcserepy
 31       V   |             egyre száradva hagyni, s más részről tartott a magasztalások
 32       V   |              hősök a kávéházakban és más gonoszabb helyeken, de azért
 33       V   |           házasságról, szerelemről s más efféle dolgokról tudni,
 34       V   |          iránt? Én meg nem foghatom. Más ifjak iránt legfeljebb közönyös,
 35      VI   |         három-négy akkora lett, mint más vidéken. Az angolkertet
 36      VI   |            Az egész kastély környéke más levegőt lehelt, mint a többi
 37      VI   |           élő növényt…~ ~… Mennyivel más látvány terül most az utas
 38      VI(1)|          azokkal a gőzösökkel és sok más egyebekkel nem veszi tőlem
 39    VIII   |    keresztültörni. Minek azt tudatni más emberekkel? Elvégezzük azt
 40    VIII   |          órájára tért magához. Innen más szobába vitetett át, s a
 41    VIII   |         veszély volna az, ha e levél más kezekbe jutott volna, talán
 42       X   |             reggel Visegrád alatt!~ ~Más ember azon helyzetben, miben
 43       X   |               Nagyböjt levén az idő, más zenét hallatni nem szabad.
 44       X   |             a gyávák! Hogy örülnek a más becsületes ember kárán.”
 45       X   | kínálkozásban.~ ~A haladó korszellem más módot hozott be, asztal
 46       X   |           egymással, s nem kénytelen más szavára figyelni, itt-ott
 47       X   |               És senki sem vette azt más észre.~ ~– Nos, barátom.
 48       X   |             jutott volna most eszébe más bajával terhelni magát.~ ~
 49       X   |                Füleivel hallotta azt más is, de szívét bezárta előttük.~ ~
 50       X   |             a négyszázat!~ ~– Már az más; tessék leszállani! Ide
 51       X   |          kísértő lélek, aki nem volt más, mint a kúria kapusa, ki
 52       X   |         elhatározottsággal bírt; míg más ember azt kérdezgeti az
 53       X   |              maradok, várok, míg jön más, aki odavisz.~ ~A szabadító
 54       X   |            nem bánnám, s tudom, hogy más sem bánná, ha már régen-régen
 55       X   |                szólt Zoltán –, nincs más mód, mint hogy önt karomra
 56       X   |           nem hagytak engem ottan?~ ~Más oldalra ment. Ettől a szótól
 57       X   |        vannak fogva. Nincs mit tenni más, keresztül kell nekik törni
 58       X   |    szabadulást, remegő szívvel, mint más bűnös ember.~ ~– Ide, szép
 59       X   |              közönyös, mint akármely más idegen!~ ~– Vessétek ki
 60       X   |            ebben a pillanatban semmi más egyéb gondolni valója nem
 61      XI   |         egykor a történet ne mondjon más emlékmondatot ennél: „Legjobban
 62      XI   |            küzdött ő faja jóléteért, más utakon, más eszközökkel,
 63      XI   |          faja jóléteért, más utakon, más eszközökkel, mint aminőket
 64     XII   |     megbízásából írja, levén ő senki más, mint egy jámbor juratus
 65     XII   |           alkalomra több maradjon, s más afféle haszontalan kifogásaival
 66     XII   |           valami szép grizettet vagy más effélét, az aztán majd bevezeti
 67     XII   |         néppel, nyifnyaf poétákkal s más efféle csavargókkal, azok
 68     XII   |             annyi jót tehet az, mint más egész életében; amin egész
 69     XII   |         milyen gazdagok lehetnénk.~ ~Más nemzetnek nagy, népvilágító
 70     XII   |          tőlök, s velök emelkedjünk. Más nemzetnek vannak nagyszerű
 71     XII   |          megmenteni az elfeledéstől. Más nemzetnek tudománya, ipara,
 72    XIII   |              gondoskodik.~ ~– Már az más. Azonban még inkább kell
 73    XIII   |           van pálinkázva.~ ~– Már az más – engedékenykedék az orvos,
 74     XIV   |    salugádoros hintóban.~ ~Mennyivel más élet, más világ zajgott
 75     XIV   |      hintóban.~ ~Mennyivel más élet, más világ zajgott itt, midőn
 76     XIV   |             azt a fiatalembert, mint más. A nagyságos asszony hidegen
 77     XIV   |              vala magát, hogy minden más pénze elfogyott, s arra
 78     XIV   |         szennyet, azt az átkot, amit más, utált emberek reájok halmoztak.~ ~
 79      XV   |             lelkét, mikor az egészen más gondolat alatt szenved.~ ~–
 80      XV   |         leszek egyszerű polgár, mint más.~ ~– Hová gondol ön?~ ~–
 81      XV   |              fogom azt kezdeni, ahol más szegény ember; midőn gazdag
 82      XV   |             szolgának hogy kell majd más gazdát uralni; mert Zoltán
 83     XVI   |     könnyelmű grófoknak, báróknak és más olyan embereknek, akik fegyverek
 84     XVI   |           nem sejtheté, hogy egészen más titkot fog kibeszélhetni.~ ~–
 85     XVI   |             egész emeleten nem lakik más, mint egy vénasszony, szakácsnéjával.
 86    XVII   |         Maszlaczky úr) úgyis egészen más állást fog elfoglalni a
 87    XVII   |     változatlanul komoly arcra ismét más gondolatra téríté. Összemorzsolta
 88   XVIII   |              s elég neki látni, hogy más hallgatja.~ ~Az udvaron
 89   XVIII   |              így tovább. Óh, egészen más rendszer fog itt ezután
 90   XVIII   |            kért ecetet, olajat, mert más minden van odahaza.~ ~Maszlaczky
 91   XVIII   |          Hogyan történhetett az?~ ~– Más emberek elpörölték jószágait,
 92   XVIII   |             teremből, s nem volt ott más, mint maga a tanácsos.~ ~
 93   XVIII   |          akár balról, nem volt annak más értelme, mint hogy kedves
 94   XVIII   |          sokkal több súlya van, mint más bárkiének. Ez nálunk, férjeknél
 95   XVIII   |            tudni, hogy engemet egész más vágyak, más remények csatolnak
 96   XVIII   |            engemet egész más vágyak, más remények csatolnak nagyságod
 97   XVIII   |              úr, jobban, mint akárki más, hányat ütött az óra!” stb…
 98   XVIII   |         háromnegyed ötre!” stb. stb… Más, rövidebb türelmű ember
 99   XVIII   |        bajuszt, s szokás elleni volt más rendbeli férfit úgy látni.~ ~
100   XVIII   |          beszédet ő szerzette, hanem más részről őtőle meg elég szép
101   XVIII   |      teremből, vagy vigyen bennünket más terembe, ahol békével tanácskozhatunk.~ ~
102   XVIII   |             hetök volt e veszteséget más úton helyrehozhatni.~ ~Az
103   XVIII   |                kifordított subájú” s más efféle népszerű epithetonokkal
104   XVIII   |          kevesebb, mint Szentirmayé; más szemei ugyan csalódhatnak,
105   XVIII   |             egy része szörnyűködött, más kacagott a bárány Tarnaváry
106   XVIII   |           amazokat olyanformán bírni más gondolatokra, hogy egynehányat
107      XX   |             falun: „De kár, hogy nem más leánya”.~ ~Amint az utolsó
108      XX   |           állatoktól; minden, minden más félelem elenyészett azon
109     XXI   |             úgy, hogy végre nem volt más szabadulás e kínzó ingerkedések
110     XXI   |       szándékomban megsérteni, hanem más valakit.~ ~– Tudom. Nálamnál
111     XXI   |              nem volt Rudolfon kívül más, mint az orvos.~ ~A véres
112    XXII   |         szélén egész éjjel, és senki más.~ ~– Óh, dehogy ültél itt.
113    XXII   |      berakott fal; kő és mész, semmi más. És azon belül? Üres tér,
114    XXII   |            szabad észrevenni. És még más valamit sem volt szabad
115    XXII   |           menedékének tartá. Egészen más gondolat volt az, mint aminőkkel
116   XXIII   |              hányszor nevetett rajta más ember: ni; ez a két leány
117   XXIII   |             jelentése: nem tudta azt más, csak Liza. Nem is fogja
118   XXIII   |            azóta vár reám valahol. – Más végrendeletet kell tennem. –
119   XXIII   |             szobában nem hallatszott más nesz, csak annak a parányi
120   XXIII   |        megszokott mosolygás; egészen más volt tekintete, ily komolyan,
121   XXIII   |    Öntörvényes birtokosa e javaknak, más mindenki csak bitorló. Ezt
122   XXIII   |             szenvedéseinek nem tudja más orvoslását a végzet, mint
123   XXIII   |             jámbor lélek, a napokat? Más évjárás, más időszámlálás
124   XXIII   |              a napokat? Más évjárás, más időszámlálás van ott, ahová
125   XXIII   |           Zoltán remegő kezét.~ ~Óh, más oka volt annak remegni…~ ~
126    XXIV   |             a fenyvesek alatt, ahová más senkinek ne legyen szabad
127     XXV   |              ki nem kerül. Itt nincs más orvoslat, mint Abellinót
128     XXV   |              Maszlaczkym, én egészen más ember vagyok most, olyan
129     XXV   |          Dehát miért? Itt nem szabad más kúrával élnie, Priesznicz
130     XXV   | visszavásárolja azt az érdemes úr.~ ~Más ember vesztését veszteségnek
131    XXVI   |           mintha látná mindazt, amit más nem láthat, és semmit abból,
132  Vegszo   |       véletlen pillanat összehoz egy más szerető szívvel, ki régóta