Rész

 1       I|     magyar? Jó az a falukon, ahol nincs. De ide Pestre, világ csúfjára?
 2       I|       megnyitásán; a jurátusoknak nincs pénzök; hátra volna még
 3      II|      járulván, mint az övé, éppen nincs mit csodálkoznunk azon szerencsén,
 4      II|         életgondok; ifjú éveiknek nincs egyéb feladata, mint a lélek
 5      II|         olyan mulatság, ahol tánc nincs; csak már ozsonnához hívnának.
 6      II|         kertből vissza.~ ~– Miért nincs kéz alatt, mikor azt mondtam,
 7     III|          de aminek semmi láttatja nincs.~ ~Egy szalmaágy-, egy porolófa-
 8     III|       bizottmány előtt, s annyira nincs ideája a törvénytudományról,
 9     III|           és a többi…~ ~Egy tükör nincs az egész szálláson, ami
10     III|          ülnek körös-körül, pedig nincs a teremben senki más, mint
11     III|           ott, hol egy írott betű nincs, melyből kiindulni lehessen –
12     III|        perünknek vége van.~ ~– De nincs! – kiálta felugorva élénken
13     III|        nagyságod, jól tudom, hogy nincs szoktatva a hosszas figyelmezéshez;
14     III|         soha; a nagyságos asszony nincs imádókban megszorulva, s
15      IV|     egyszerű ok miatt, hogy pénze nincs! Ah, ez keserűbb volt, mint
16      IV|            de ez a garancia többé nincs meg rám nézve, tudja kedves
17       V|     Valami metafizikai mű volt.~ ~Nincs unalmasabb az ilyen látogatási
18       V|      midőn megtaláltam… akkor már nincs reményem többé.~ ~Ilyen
19       V|      lelkében olvasott.~ ~– Önnek nincs oka elcsüggedni; kinek erős
20       V|        belekapni Maszlaczky úr –, nincs magasabb célja törekvéseimnek,
21       V|        egész Kárpáthy-urodalomban nincs olyan kincs, mely e kézzel
22      VI|       látszik az egész környéken; nincs használatlan föld, nincs
23      VI|          nincs használatlan föld, nincs munkátlan kéz, magok a rakoncátlan
24      VI|          is munkára vannak fogva. Nincs heverő, nincs éhező az egész
25      VI|       vannak fogva. Nincs heverő, nincs éhező az egész uradalomban,
26      VI|     elmondhatnók: ennek a földnek nincs semmije, de van költészete;
27     VII|        keményen sújt.~ ~De Rudolf nincs jelen az örömnap reggelén,
28     VII|   Itthon-e a méltóságos gróf?~ ~– Nincs – volt a rövid válasz.~ ~–
29    VIII|           reá az írószobában.~ ~– Nincs valami baja? – sürgeté tovább
30    VIII|    lováról lepattanva.~ ~– Aligha nincs. Olyan rossz színben van,
31    VIII|      kevéssé volt sejtelmem, mint nincs teneked most. El kell bennünket
32      IX|           azt felelni rá, hogy az nincs itthon, mert itt Tarnaváry
33      IX|      hangjai női hangok voltak, s nincs leverőbb valami fogékony
34       X|          a világnak, s ami Pesten nincs, az aztán sehol sincs!~ ~
35       X|        meg, hogy Vilma kisasszony nincs jelen.~ ~– Hol van Vilma
36       X|         bizonyos, hogy a paripája nincs az istállóba kötve.~ ~Az
37       X|           hogy otthon van-e, vagy nincs.~ ~Maszlaczky úr és Kőcserepy
38       X|        nekünk!~ ~– Csekélység az. Nincs mit beszélni róla – szólt
39       X|          szó sem volt köztünk. Az nincs a szerződésben, hogy az
40       X|          az árát. Látta, hogy itt nincs sok válogatás.~ ~– A szerződést
41       X|          fattyú! Nesze egy garas! Nincs biz az nálam. No, majd ha
42       X|       fizetni?~ ~– Hahaha! Nekünk nincs házunk Pesten.~ ~Ilyen mondásokkal
43       X| megbocsásson ön – szólt Zoltán –, nincs más mód, mint hogy önt karomra
44       X|        rablók körül vannak fogva. Nincs mit tenni más, keresztül
45       X|      férfiú, nő, gyermek, akiknek nincs semmi biztosságuk, egyedül
46       X|          ő pusztító angyalait, és nincs, aki megvédelmezzen bennünket
47       X|      bekiált:~ ~– Hej, házmester! Nincs ebben a házban kiadó szállás?
48       X|   mulatságot tud csinálni, akinek nincs szíve a szerencsétleneken
49       X|       vagyok anyai részről, nekem nincs semmi közöm Magyarországhoz,
50      XI|          Menjünk haza.~ ~De hová? Nincs többé otthon. Alig ismeri
51      XI|    középpontja, a nép szíve, íme, nincs többé; nincs, nincs, nincs.~ ~
52      XI|          szíve, íme, nincs többé; nincs, nincs, nincs.~ ~A szép
53      XI|          íme, nincs többé; nincs, nincs, nincs.~ ~A szép remények,
54      XI|        nincs többé; nincs, nincs, nincs.~ ~A szép remények, a büszke
55      XI| elvándorol az ország fővárosából, nincs mit keressen ott többé;
56      XI|     siratja ezt a keserű bánatot. Nincs többé hol örülni a magyarnak.~ ~
57     XII|       értek ilyenkor; a kreténnek nincs rokonszenve, sem szerelme.~ ~
58     XII|          sohasem jutott el hozzá; nincs a tengeren sem stáció, sem
59     XII|         gondolják majd róla, hogy nincs neki. No, ezeket a leveleket
60     XII|           százával, ezrével, s ha nincs is kreditünk, de nincs adósságunk,
61     XII|         ha nincs is kreditünk, de nincs adósságunk, mint a te Angliádnak,
62    XIII|        nyerte.~ ~– Azt nem tudom, nincs is hozzá semmi közöm.~ ~–
63     XIV|          mennyei bíró elé, akitől nincs többé apelláta. Ő már intra
64     XIV|         nagykorúságát el nem éri, nincs befolyása az ilyen ügyekre.~ ~
65     XIV|           is, ha parancsolja.~ ~– Nincs olyan messze. A „Kárpáthy
66     XIV|          csodálatos tekintetét. – Nincs benne egy vakarás, sem egy
67      XV|      Kárpáthy-pert megsemmisítse, nincs gondolatomban.~ ~– Ezt köszönöm
68     XVI|        nem állítom, hogy ez önnek nincs, hanem annyit bizonyosan
69   XVIII|     lettek?~ ~– Most mondom, hogy nincs, aki megmondja.~ ~Ez már
70   XVIII|     csöndes ágyamban, talán őneki nincs hová fejét lehajtani, akit
71   XVIII|          érzetével innepelt úrnő! Nincs fájdalom az enyimhez hasonlatos,
72   XVIII|         Epicuron, s hogy utoljára nincs olyan férfi, akit a nők
73   XVIII|   vetettem. Több szót vesztegetni nincs akaratom – Kőcserepy tanácsos
74   XVIII|     tanácsosnével?~ ~Vagy – talán nincs már szüksége az ő szolgálataira
75   XVIII|           szemközt állt vele:~ ~– Nincs szerencsém tudni, mely ország
76      XX|    Mindenki olyan szomorú körüle. Nincs, akivel egy vidám szót beszéljen.
77      XX|           valaki, aki hallja vagy nincs: „Minő szégyen, minő gyalázat”!~ ~
78      XX|        kisasszonynak rögtön, ha ő nincs otthon, add a grófnénak;
79     XXI|            szólt Dabroni. – Nekem nincs öreg anyám…~ ~Ez gúnyos
80     XXI|         fogja veled tudatni, hogy nincs okod pirulni, midőn emlékeinkre
81     XXI|       távolítani innen. Rudolfnak nincs többé szava hozzájok. Rudolf
82     XXI|       nehéz lázbeteg.~ ~Napok óta nincs senkinek nyugta a háznál;
83     XXI|        odafutottak feleikhez.~ ~– Nincs semmi baj! – dörgé Miklós,
84    XXII|      ruháik suhogását hallom.~ ~– Nincs ott senki, nincs ott semmi,
85    XXII|      hallom.~ ~– Nincs ott senki, nincs ott semmi, édes gyermekem.~ ~–
86   XXIII|       hulláját viszi karjai közt. Nincs hova fektesse… Óh, az iszonyatos!~ ~
87    XXIV|   egyes-egyedül van a tanácsos.~ ~Nincs többé onnan mit eltemetnie.~ ~
88    XXIV|    virágnak van élete, csak őneki nincs! – Ezt a rózsát ő maga ültette,
89     XXV|         riasztani. És mármost ott nincs is mit keresni; a leány
90     XXV|          többet ki nem kerül. Itt nincs más orvoslat, mint Abellinót
91     XXV|            Van erről valami írás? Nincs egy betű sem. A szó nem
92    XXVI|           Óh, e sasszemekre nézve nincs többé világa a napnak, a
93    XXVI|           zárva előtte. Szemeinek nincs világa többé.~ ~Egy összetört
94  Vegszo|           emberben, s olyan ember nincs a földön, akit senki se