Rész

 1      II|              miért nem lett semmi? Gróf így és így mennyivel adós a
 2      II|                 lett semmi? Gróf így és így mennyivel adós a szabójának?
 3      II|                eset meg van fordítva, s így a két lyánka a legjobb barátné
 4      II|            sajnálom, hogy kötelességeim így összeütnek, de megígértem
 5      II|          lovamat átengedjem barátomnak, így sokkal gyorsabban megjárhatja
 6      II|    átellenesemnek kellett volna lenned. Így kénytelen voltam báró Berzyt
 7     III|          kedvesen fogadni, hogy egyszer így kezdte egy mandatum fulminatoriumért
 8     III|               Kedves nagyságod, a dolog így áll. Kedves nagyságod még
 9     III|               annak eszében sem volt, s így folytatá tovább:~ ~– Végre
10     III|               volna Zoltán anyjával, és így semmi megróni valót nem
11      IV|               előre Maszlaczky úr, hogy így fog következni, ismerte
12      IV|               kérni Maszlaczky úrtól.~ ~Így adta el Ézsau az elsőszülöttségi
13       V|                 kezdődnek beszélgetések így:~ ~– Igen sajnálom, hogy
14       V|           szülői, nevelői, férje. És ez így van helyesen, lélektanilag.
15       V|                     Nos, nos? Jól van-e így?~ ~– Tökéletesen rendben
16       V|               barátom ajánlata okozott. Így, de csak így elfogadom önnek
17       V|          ajánlata okozott. Így, de csak így elfogadom önnek egész tervét
18      VI|              hol bojtorján virágzik, ha így volna, ahogy lenni kellene,
19      VI|                 a parasztfiúknak, miket így vásárolt. Ha olykor meghallá,
20     VII|                 boldogságot, becsületet így eltéphessen valaki, hogy
21    VIII|               úgy sajgott a szíve, hogy így kellett bánnia vele. De
22    VIII|                mert én gazdag vagyok, s így akarják önt tőlem elidegeníteni.
23    VIII|          lepetve, hogy ez együgyű ember így nyomába lépett valódi érzelmeinek.~ ~–
24    VIII|          tanácsolá Pál –, könnyebb lesz így ismét befalazni az egészet.~ ~–
25      IX|              majd az öröm Szentirmán.~ ~Így, ilyenforma magyarázatokban
26      IX|         szívesen meg szokott hallgatni. Így legközelebb azt a furfangot
27      IX|             írásokat szépen, s a többit így adta át a papának. Legközelebb
28      IX|            lehetett többé elválasztani. Így sült ki a gonoszság, s a
29      IX|              Julcsa kisasszonyt szidják így?~ ~– Óh, nem. Hanem a nevelőnét.
30      IX|                 asszonyhoz.~ ~Karolina, így hítták a septemvirnét, most
31       X|              szó nem hallatszott sehol. Így múlt el két, három perc,
32       X|    puskavesszőre, s azt lövesse felénk. Így a zsinegen át magunkhoz
33       X|          emberbaráti szerepet, annak is így megadta az árát. Látta,
34       X|                      Akár dereglyét, ha így beszél. Már ha énvelem szépen
35       X|                erre a koldusnőre adtad. Így majd magad is beteg gyermek
36       X|            örülne annak, hogy őt valaki így megsiratja.~ ~E pillanatban
37       X|              Egy rémületes óra folyt le így, melyet nem számlált a percinga
38       X|           Osszák meg vele, amije van.~ ~Így tett egy Károlyi, így a
39       X|                   Így tett egy Károlyi, így a két Eötvös: Dénes és József;
40       X|                 annak unnia életét, aki így kísértené a sorsot. Senki
41       X|              nemesemberekkel nem szokás így bánni.~ ~– Aki ily országos
42     XII|       jószágáról Pestre; családja előtt így is sok talányos maradt Zoltán
43     XII|                bíztam rá a levelezést. (Így folytaták tovább a nagyságos
44     XII|      kommentárjaimmal együtt, olvassad. Így kezdi:~ ~,A szentírás szavaiként
45    XIII|             lelket lehetett észrevenni. Így csak érett ésszel lehet
46    XIII|            érett ésszel lehet írni, aki így gondolkozni képes, az valóban
47     XIV|       mosolyogva –, nem haragszik, hogy így nevezem. Mi csak egymásba
48     XIV|                  mintha azt hinné, hogy így jobban megtartja, s azzal
49     XIV|                a másik itt volna, éppen így könnyezve, reszketve könyörögne
50     XIV|                 az a szándékom, hogy az így leírott pert majd elküldöm
51      XV|                  mely fiatalságom miatt így meddőn hever.~ ~Kovács úgy
52      XV|                 Zoltán; megbocsát, hogy így nevezem most is, a címmel
53      XV|           bennem, hogy jobb fogok lenni így, mint ha gazdag maradtam
54      XV|        tudomásra nem juttatja a dolgot. Így jutottam én is hozzá. Rudolf
55     XVI|                istenért! Hogy beszélhet így méltóságod? – szólalt meg
56     XVI|           négyszemközt beszélhetünk, de így is el kell azt fogadnom.~ ~–
57     XVI|            Maszlaczky úr érzé, hogy még így sohasem volt megakadva életében.
58     XVI|               meg nem mondtam. Legalább így egy ártatlan gyermek kigyógyul
59     XVI|             öntől szívtelenség. Engemet így egyedül hagyni a veszély
60   XVIII|                lovakhoz öreg kocsis. Ez így illik össze ugye, hehehe.~ ~
61   XVIII| papírszőnyegekkel fogjuk befedezni. Óh, így nem maradhat. A Kőcserepy
62   XVIII|         tartoznak az udvarmesternek, és így tovább. Óh, egészen más
63   XVIII|           különös kívánság; az embernek így saját lakásán megtiltani
64   XVIII|             járás-kelést. Ezek a szobák így valóságos holttetemet képeznek
65   XVIII|             mint egy leforrázott kutya. Így leszidatni tulajdon azon
66   XVIII|              karján, engemet a másikon, így repült velünk a levegőn
67   XVIII|              azoknak táplálékot adni.~ ~Így tesz az, aki a meggyulladt
68   XVIII|                 és mi okuk volt egymást így nevezni.~ ~ ~ ~Méltóságos
69   XVIII|                leghathatósabb malleusa (így híják diákul a kalapácsot),
70   XVIII|               durvaság egy szobában. Ez így nem mehet; én felszólítom
71   XVIII|                   ezer torokból.~ ~S ez így ment minden utcaszegleten.
72   XVIII|         Tarnaváry –, megbocsásson, hogy így berontok, de kénytelen vagyok
73   XVIII|                 alkalomnak, s mintha ez így volna legjobban, elkezdé
74     XXI|             nagy nevetség lett.~ ~Amint így kacagva belépnek, egyszerre
75     XXI|               az ugyan különös, hogy mi így meg vagyunk lepetve – szólt
76     XXI|                hát örömötökben sírtok-e így?~ ~– Nem, nem – szólt Flóra –,
77   XXIII|                 ennek nem kellett volna így történni. Amint a levelet
78   XXIII|                onnan egy harmadikba, és így megy végig minden csillagzaton,
79   XXIII|                kívánt előtte tenni.~ ~– Így például meghal az apa, másutt:
80   XXIII|            Szentirmát nem is érintve, s így Katinka idejöttéről mit
81   XXIII|              mosolyogtak; néhány percig így volt hang, mozdulat, lélegzet
82   XXIII|               azokon kívül létezik.~ ~– Így akartad te, és én így tettem.
83   XXIII|                   Így akartad te, és én így tettem. Ő vissza fog ide
84    XXIV|                  Már itt sincsen”.~ ~És így megy ez a temetés első nap,
85     XXV|    belekeveredtek a kérdéses csávába, s így ő valami hangosabb bűnhődés
86     XXV|             mégis bántotta nagyon, hogy így be hagyta vágni pályáját;
87     XXV|               nem bírt kibontakozni sem így, sem amúgy; Maszlaczky úr