Rész

 1       I|    ünnepélyre volt kitűzve. Volt is miért mosolyogniok. Egy otromba,
 2      II|           könnyen kimagyarázhatjuk, miért volt őneki kedve éppen ez
 3      II|          amabból az úri házasságból miért nem lett semmi? Gróf így
 4      II|          szép napon, és ez az, hogy miért nem kereszteltek engemet
 5      II|    hallgatni. – Byroni ötlet. (Hogy miért byroni ötlet, arról aligha
 6      II|         csak néha sóhajtana egyet: „Miért az ő unokái is nem ilyenek?”~ ~–
 7      II|            akkor megértendjük, hogy miért bánt vele oly elvető modorban
 8      II|         bontani ott, ahol más épít. Miért? Mert jól érezték, hogy
 9      II|     Zoltánnal a kertből vissza.~ ~– Miért nincs kéz alatt, mikor azt
10      II|        kiállani e leány szemeit.~ ~„Miért néz ez a leány minduntalan
11      II|               Én nem is tudom, hogy miért nem táncolják azokat a mi
12      II|            emberek kérdezősködtek: „Miért? Mi baj van?” Megtudták
13      II|            szemeivel találkozék.~ ~„Miért haragszik ez a lány rám?
14      II|         tudta gondolni, hogy Zoltán miért duzzog. Tán csak mutatni
15     III|          nagysád olyan türelmetlen. Miért mondom el annyiszor? Quoniam
16     III|         idegenre ruházza át.~ ~– És miért tegyem én azt?~ ~– Mert
17     III|       jószágát, virtualitását, hogy miért retten most vissza azon
18      IV|           fát és köveket megmozdít, miért ne mozdíthatná meg Maszlaczky
19       V|            azon végtelen tisztelet, miért ne mondanám: szeretet, mellyel
20       V|      nagysád, kedves barátom uram – miért ne mondanám? – kedves leendő
21     VII|           sárga most. Tudod-e, hogy miért van az? Mert el kellett
22    VIII|        összekulcsolva, kérdezé:~ ~– Miért, miért kell énnekem önt
23    VIII| összekulcsolva, kérdezé:~ ~– Miért, miért kell énnekem önt elhagynom?~ ~–
24       X|             s ott fulladt a vízben. Miért nem halad már ez a hintó?~ ~–
25       X|          végeig hátrálni előle. „De miért nem sietnek jobban?”~ ~–
26       X|            mozdulunk innen.~ ~– Hát miért nem?~ ~– Azért, mert százat
27       X|        termett a templom előtt.~ ~– Miért nem feleltek? Ki van itt?~ ~
28       X|        hallottam. Én jól hallottam. Miért sóhajtott?~ ~– Csak úgy
29       X|             keserű mosollyal. – Hát miért nem jöttek értem?~ ~– Az
30       X|            háta mögött susogni:~ ~– Miért nem hagytak engem ottan?~ ~
31       X|            a siralmas népek közt.~ ~Miért kellett neki olyan korán
32     XII|          helyen leüt az istennyila, miért nem tud beleütni éppen ebbe
33    XIII|              hogy nem tudhatta meg, miért jött Maszlaczky, s mit akart
34     XIV|        bűnhődnöm kell, és nem tudom miért, hogy kerülnöm kell azokat,
35     XIV|             szeretek, és nem tudom, miért. Van-e e pernek összefüggése
36     XIV|             kérdeni, hogy híják, és miért üldöz. Én meg akarom ismerni
37     XIV|          bízná rám a perét?~ ~– Már miért?~ ~– Mert attól félhetne,
38     XIV|            Mi köze önnek Zoltánhoz? Miért adott az önnek aranyakat?~ ~–
39     XIV|            őt, és sohase tudja meg, miért kellett őtőle megválni.~ ~
40     XVI|            pere végeztéhöz közelít. Miért nem tették önök az ajánlatot,
41     XVI|           midőn a per kezdődött, és miért teszik most, midőn ítélet
42     XVI|         karaktertelenséget szemére! Miért vetne? Nagyságod jó keresztény,
43     XVI|            két férfit.~ ~– Hát önök miért nem mentek el? Menjenek!
44    XVII|         pitvarnok is megtudta, hogy miért hívták őt „szegény fiú”-
45   XVIII|         lábbal menni lehet!~ ~– Hát miért nem ebédelünk már?~ ~– Hát
46   XVIII|       elszomorodva a vak leányka. – Miért nem?~ ~– Messze utazott,
47   XVIII|          elmúlt már azóta, ugyebár? Miért nem jön hozzánk beszélni?
48   XVIII|         mind a hárman kacaghatnánk. Miért nem tud ő idejönni, ide
49   XVIII|            ő minket? Ha nem szeret, miért jött oda, minket megmenteni;
50   XVIII|         kedveskedni akar neki, hogy miért veszti el vágyát minden
51   XVIII|         vágyát minden élvezet után, miért feledi tányérján legízesebb
52   XVIII|             még családokat is, hogy miért küzdöttek azok felett oly
53   XVIII|           látszik mondani: „Hát ezt miért nem dobják ki innen?”.~ ~
54   XVIII|            remek beszéd hallatára: „Miért nem lett Kőcserepy úr színész?
55   XVIII|   végignézte vele.~ ~– Honnan jött, miért jött ide közénk az úr, ahhoz
56   XVIII|             szokásainkat.~ ~– Akkor miért nem hallgat? – feleselt
57   XVIII|        Kőcserepyék jól tudják, hogy miért szerezték meg azt az embert
58   XVIII|            embert magoknak.~ ~– Hát miért?~ ~– Azt majd megtudod.~ ~
59   XVIII|            patvart cselekedtem?~ ~– Miért tetszett úgy összetűzni
60      XX|            neje előtt; leányától is miért titkolózott volna? Közös
61      XX|           ellenségükről volt szó.~ ~Miért titkolta volna el, hogy
62     XXI|               Jól tudá, hogy Zoltán miért távozott el; előre sejtette
63     XXI|  csodálkozva. – Mi történt veletek? Miért jöttetek ily hamar utánunk?
64     XXI|         félóra múlva nem élek. Hogy miért történt ez? Azt te jól tudod,
65     XXI|       keményebb hangon kérdezi:~ ~– Miért öltözöl?~ ~A leány egészen
66     XXI|       gyermekem, térj magadhoz!~ ~– Miért akarjátok eltagadni; hát
67     XXI|          hogy most is erre gondol. „Miért nem előzhettem őt meg?” –
68    XXII|     szeretni, nem úgy…~ ~– Nem úgy? Miért mondod azt, gyermekem?~ ~
69    XXII|            nem tudod, ugye, hogy ez miért dobog olyan fennhangon.
70    XXII|           Mindig kérdeztétek tőlem, miért vagyok oly szomorú, és azzal
71    XXII|           és mégis azt kérdeztétek, miért vagyok olyan halavány? Elkezdtétek
72   XXIII|            titoktartók a gyermekek! Miért nem őszinték szülőik iránt?
73   XXIII|             őszinték szülőik iránt? Miért nem hiszik el, hogy azok
74   XXIII|       kérdezték a szomorú leánytól, miért olyan sápadt, miért oly
75   XXIII|       leánytól, miért olyan sápadt, miért oly méla, hogy nem felelt
76   XXIII|             falusi templomba járni? Miért imádkozhatik két ilyen gyermek?”
77   XXIII|           gyermek?” Mi tudtuk, hogy miért. Minden virágomnak, minden
78   XXIII|     szíveikben, s ha kérdi valaki: „Miért?…” „Szerette őket Isten,
79    XXIV|            írá, és hogy azt a sebet miért s miként kapta, és hogy
80    XXIV|         kapta, és hogy házasságukat miért sietteté.~ ~Nemcsak szerelmi,
81     XXV|         kínzást vitt rajtam véghez. Miért is nem lőtte akkor főbe,
82     XXV|         vizet napszámban…~ ~– Dehát miért? Itt nem szabad más kúrával
83    XXVI|          csak melegét érzi annak.~ ~Miért néz mégis áhítattal kelet