Rész

 1      II|            nagyon jól tudják, hogy fiatal korában nevelő volt Pesten
 2      II|            éltes matróna volt, s a fiatal nevelő nem restellt kedvében
 3      II|           elmondani. Mondják, hogy fiatal korában deli legény volt
 4      II|   Várakozik, amíg parancsolok.~ ~A fiatal joggyakornok meghajtá magát,
 5      II|          szemeket fúr bele, hogy a fiatal dandy szinte elsápad bele.~ ~–
 6      II|          leányával, sőt gyámfia, a fiatal Kárpáthy Zoltán is ott lovagol
 7      II|          az ifjúkor deliségét.~ ~A fiatal Kárpáthy e tekintetben kivétel.~ ~
 8      II|       gyöngéket, Emánuel – monda a fiatal bölcs gyermektársának; az
 9      II|        Vilmának és Katinkának, kik fiatal leányok szokásaként nagy
10      II|        ragadta.~ ~– Látod – oktatá fiatal társát –, te olyan félénk
11      II|   féltékenyen követé Katinkát és a fiatal szeleburdit.~ ~Emánuel úgy
12      II|           szállt le, mielőtt a két fiatal udvarló segélyére lehetett
13      II|       kérdeznivalója volt, mikre a fiatal joggyakorló igen közönséges
14      II|    Szentirmayné is. Mindkettő elég fiatal és elég keresett volna ugyan
15      II|       körül, s ezzel megzavarták a fiatal táncreformátor eszmejárását;
16     III|        idők óta, azon módon, ahogy fiatal ügyvéd korában behelyezte
17     III|            Kedves nagyságod még jó fiatal korában méltóztatott elpazarolni
18     III|       forrásukban vannak, amidőn a fiatal szív oly hirtelen kész gyors,
19       V|          figyelt és elmélkedett; a fiatal hódolók, kik egy új szépséget
20       V|         becsületességéről; nem egy fiatal imádó, ki az excellenciás
21       V|            és fölemel. Ön még elég fiatal.~ ~Maszlaczky úr fülig elpirult.
22       V|         szólt nemes lemondással –, fiatal nem vagyok többé, nem az
23      IX|        éves korában megszökött egy fiatal zongoravirtuózzal, s mire
24       X|            életében hajón nem ült. Fiatal korában követségi járulnokul
25       X|         tréfát! – juttatá eszébe a fiatal epigon, Emánuel barátunk.~ ~–
26       X|           jött, hogy mint mer ez a fiatal gyerek őhozzá szólani, mikor
27       X|           a réslövések voltak. Egy fiatal tüzértiszt vezette a munkálatokat.
28       X|            tányércsörgés közé, pár fiatal lyánka vonult egy szögletbe,
29       X|     tányérról esznek holmit valami fiatal gavallérral, s beszélnek
30       X|       érzelmekre is kötelezni le a fiatal lyánkát, mint szabadító
31       X|         Hát te nem remegsz-e”?~ ~A fiatal jurátus arca sápadtabb volt
32       X|      idejönne! – gondolá magában a fiatal jurátus… – De jót húznék
33       X|         elmaradhatlan, mivelhogy a fiatal törvénygyakorló testületnek
34       X|  mondásokkal özönlék el a víg fiúk fiatal társukat, ki a legutóbbi
35       X|        atyafiak! – kiálta sebten a fiatal jurátus a révészekre.~ ~–
36       X|       Zoltán?~ ~Ha tudná Kovács és fiatal társai, hol van az ifjú
37       X|           oly fehér, mintha valami fiatal halott számára volna felékesítve
38       X|    filozófok értelmezni a veszélyt fiatal lyányoknál. Egész napokon
39       X|           atyjok nélkül. Ekkor egy fiatal hős kiválik a többi közől,
40       X|          férfi; a hajó közepén egy fiatal, karcsú alak áll, kezében
41    XIII|         csóváltak az öregek, míg a fiatal nemzedék annál hangosabb
42    XIII|  kibocsátotta az ereiből, s azután fiatal lyánkák vérét szivattyúzta
43    XIII|            legyen írva. Okvetlenül fiatal leányt veszek el.~ ~(– Majd
44     XIV|          különös izgásba, mint egy fiatal férfi arca, ki ott ült mindjárt
45     XIV|           között középen egy szép, fiatal, viruló leányka, vidám,
46     XIV|           delnő között ül egy szép fiatal lyánka, aki kétszer is üdvözölni
47     XIV|          alkalmazott egyéniség egy fiatal, most cenzúrázott ügyvéd,
48     XIV|            is munkában talált.~ ~A fiatal ügyvéd őszinte örömmel látta
49     XIV|      azokat megismeré, megszűnt ön fiatal lenni, és lett öreg-öreg
50     XIV|           barátja szavai „Most még fiatal gyermek vagy, ha ezt a pert
51      XV|          úgy szánta e beszéd alatt fiatal védencét, mert a lelkébe
52      XV|          az a jó isten dolga. Elég fiatal vagyok még pályát kezdhetni
53     XVI|      voltam, végrendeletet tettem, fiatal feleségem volt, azt hitte,
54     XVI|         volt az orvostól túlélni a fiatal feleségét, aki még utána
55     XVI|   örömökkel? Csendes otthon, bájos fiatal nő, vidám, csevegő család,
56    XVII|        tűzbe, mint ő a magáét, s a fiatal jogtudós jobban örült védence
57   XVIII|          utol; sajnált volna ilyen fiatal korában áldozatul esni egy
58   XVIII|           fölött szelíden aláhajló fiatal bajusszal; mikor hallgat,
59   XVIII|          bennünket kevéssé érdeklő fiatal szónoknak kelle előhozni,
60   XVIII|         méltóságos úr.~ ~– Hogyne, fiatal barátom, ön Maszlaczkynál
61   XVIII|   gyönyörködöm annyira, mint midőn fiatal embereket sikerül a józan
62   XVIII|       ütött vén jurátus (bocsánat! fiatal ügyvéd) a jelen volt celebritások
63     XXI|       párbajról, mely Dabroni és a fiatal ellenzéki szónok között
64     XXI| köztudomásra akarnak juttatni.~ ~A fiatal ellenzéki szónoknak jámbor,
65     XXV|       bajon könnyen segíthet. Akad fiatal okleveles ügyvédre, aki
66    XXVI|           utak benőve fűvel. A két fiatal szerető ott áll egymást