Rész

 1      II|           egyszerűen Cserép Dániel úrnak hítták. A ház asszonya éltes
 2      II|      megvigasztalni; ami Kőcserepy úrnak és excellenciás úrnőjének
 3      II|           gyöngéje van a nagyságos úrnak; azért mondjuk ily egyenesen
 4      II|       furcsa hajdúja van a főispán úrnak – szólt báró Berzy kurta
 5      II|       egykor köszönhetni a főispán úrnak.~ ~Zoltán keble úgy emelkedett
 6     III|        kedves ennek meg amannak az úrnak” címeztetni, csak valamivel
 7     III|  felsikálni.~ ~Ez éppen Maszlaczky úrnak való ember. Leír mindent,
 8     III|        imádottai voltak a fiskális úrnak, kiknek udvarolgatott, mikor
 9     III|          be egy széket a nagyságos úrnak.~ ~Minthogy pedig Bogozy
10     III|            után; tehát a nagyságos úrnak módjában van addig a három
11     III|      szolgálatjára áll a nagyságos úrnak, kinek, mikor még Párizsban
12     III|    szolgálhatok a kedves nagyságos úrnak? Minek köszönjem ezt a szerencsét?
13     III|       köszvénye a kedves nagyságos úrnak?~ ~A kedves nagyságos úr
14     III|         hogy egy grófot méltóságos úrnak hínak. Abellino pedig magánkívül
15     III|     nagyságod „cessziót” Kőcserepy úrnak.~ ~Abellino rábámult:~ ~–
16     III|    föltételei lehetnének Kőcserepy úrnak?~ ~– Én nem gondolok semmit.
17      IV|            írt nagyságos Kőcserepy úrnak. Mindössze ennyi volt a
18       V|          jött, miszerint Kőcserepy úrnak, eddigi élete folyamát tekintve,
19       V|        talizmánja is van Kőcserepy úrnak, mellyel Eveline-t magához
20       V|       fogom önt tenni.~ ~Kőcserepy úrnak lehetetlen volt azt egy
21       V|         okot adott arra Maszlaczky úrnak, hogy nyakába boruljon,
22       V|       melynek meggátlása Kőcserepy úrnak aránytalanul sok kézszorítás
23       V|           jutott eszébe Maszlaczky úrnak:~ ~– És a méltságos asszony…?~ ~
24      VI|    mozdulni kastélyából valamelyik úrnak, kilenc réven ment át, ahol
25      IX|     egészen úgy volt. A méltóságos úrnak legkisebb gondja volt az,
26      IX| férfigyermekeknél, de a méltóságos úrnak leányai is voltak, s leányokra
27       X|      bizalmasan odasúgá Maszlaczky úrnak:~ ~– Valóban a septemvirné
28       X|           homlokáról.~ ~Maszlaczky úrnak egypárszor az forgott már
29       X|         mondaná Eveline Maszlaczky úrnak, ha az jelen volna, ki azonban
30       X|           az úr; ha nem tetszik az úrnak a szerződés, én visszaadom
31       X|              Szolgái vagyunk mi az úrnak? Azt tesszük, amit akarunk.~ ~–
32     XII|             Negyedik levele a 7vir úrnak.~ ~„K. b. m.~ ~Ha az isten
33    XIII|     vállvonítva mutatja Maszlaczky úrnak, hogy menjen be, ha kedve
34    XIII|         mintha ezáltal akarná Mauz úrnak mondani, hogy ő csak borbélylegény,
35    XIII|            hasznára van. Az ügyvéd úrnak ugyancsak nagy szüksége
36    XIII|           e földi életét, a doktor úrnak pedig arra, hogy állandó
37     XIV|          úr levelet írni Kőcserepy úrnak, mely e pár rövid szóból
38     XIV|        vele, s besúgták Maszlaczky úrnak. Maszlaczky úrnak pedig
39     XIV|       Maszlaczky úrnak. Maszlaczky úrnak pedig feltűnt a dolog.~ ~
40     XIV|            suhintani a principális úrnak, hogy tökéletesen meg legyen
41     XVI|           vagyunk a nagyságos báró úrnak; én ügyvédje vagyok, ki
42     XVI|           úr! Annak a másik ügyvéd úrnak tökéletes igaza van! Én
43     XVI|            szilenciumot adatnék az úrnak! Ilyet még nem hallottam.
44    XVII|   nemeslelkűség a derék méltóságos úrnak nagy becsületére válik;
45   XVIII|     tetszésére bízatott Maszlaczky úrnak azon kezdeni, amit legmulatságosabbnak
46   XVIII|         nem kísértik.~ ~Maszlaczky úrnak nagyon tetszett ez a bohó
47   XVIII|            címe is van. Maszlaczky úrnak fel is tűnt ez a gorombaság.
48   XVIII|     Maszlaczky Gábor táblai ügyvéd úrnak.~ ~– Ugyé?~ ~– Tehát bátor
49   XVIII|       zsemlyét. Az volt Maszlaczky úrnak ebédje és vacsorája, ki
50   XVIII|        küzdelme szerzett Kőcserepy úrnak, ugyanazon a napon, melyre
51   XVIII|        tulajdoníttatott Maszlaczky úrnak.~ ~Az ebéd elég ízletes
52   XVIII|          földbe elsüllyedni. Varga úrnak, ellenkezőleg, nem győztek
53   XVIII|    szakácsné tisztét.~ ~Maszlaczky úrnak mintha a szívébe döftek
54   XVIII|           írni: választ Maszlaczky úrnak.~ ~Kevés gondja volt a trópusokra,
55   XVIII|    kezeiket nyújtogatják Kőcserepy úrnak; nagy szükség van rá, hogy
56   XVIII|            lenni, mint nekem és az úrnak – ha ugyan joga van.~ ~Tarnaváry
57   XVIII|     szolgálni; inkább a méltóságos úrnak ajánlja fel tehetségeit.~ ~
58   XVIII|         hálával tartozik Kőcserepy úrnak.~ ~A tanácsos megcsókolá
59   XVIII|               Tessék visszaülni az úrnak oda, ahonnan felkelt! Ez
60   XVIII|       lóhalálában hoztak a főispán úrnak. Tessék! Olvassák önök is,
61    XXII|    beszédessé teszen.~ ~A tanácsos úrnak egy nagy gondolatja támadt
62   XXIII|            alá:~ ~„Kárpáthy Zoltán úrnak.~ ~Uram!~ ~Amit soha nem
63   XXIII|         van.~ ~És a nagy, hatalmas úrnak ez az ölelés, ez a csók
64     XXV|            meresztve.~ ~Maszlaczky úrnak volt egy irtóztató nagy