Rész

 1      II|         meg nem kezdi estélyeit, addig botrány volna másnak elkezdeni
 2      II|  kőbányát narancsligetté alakít, addig excellenciás nejének Szatmár
 3      II|     cifra gombokat aggat magára, addig a másik fényes vendégekkel
 4      II|         önt, sokszor emlegettük. Addig is jöjjön, beszélgessünk
 5     III|      báró úr! Csak tessék leülni addig, kedves báró úr. Mindjárt
 6     III|     nagyságos úrnak módjában van addig a három percig állva maradni,
 7     III|  előállani.~ ~Abellino kénytelen addig magát azzal mulattatni,
 8     III|         teljes korúvá nem leend, addig a növelési rendszer ellen
 9     III|      Tizedik, huszadik meggyúlt. Addig ideje volt Abellinónak nyugtalanul
10     III|       azok törlesztve nincsenek, addig a csekély apanagiumon kívül
11      IV|          a kezemnél levő perében addig egy betűt sem írok, sem
12       V|  megragadott, azt el nem ereszté addig, míg a szájába nem szakadt.
13       V|               Míg reményem volt, addig nem találtam, s midőn megtaláltam…
14       V|       várni akárhány évig.~ ~– Ő addig is nőm nevelési rendszere
15       V|         a növendékleánynak egész addig az ideig, amíg annak alkalma
16    VIII|       önnek már nála kell lenni. Addig átmehet ön szobájába.~ ~
17      IX|        délceg férfi alakjában, s addig is mindig fel fog dobogni
18      IX| tudósítással és kérelemmel, hogy addig is, míg a megye hivatalosan
19      IX|           hogy ne köszönjön neki addig, míg ki nem dühöngte magát.~ ~
20      IX|       vagyok; hát csak menjen át addig a feleségemhez, majd fráter
21       X|        önállást, vagyont szerez; addig a gazdagok, a főurak dicső
22       X|          orra körül, nem beszélt addig, míg az művét nem végezé,
23       X|          Nyomorultak.~ ~– De nem addig van az, Zoltán barátom! –
24       X|    kiálta közbe a septemvirné, s addig meg nem hagyta magát engesztelni,
25       X|         a Duna-vízállásról, csak addig mulassanak, amit nála nélkül
26       X|    deszka szélén, s nem hajt reá addig, míg osztályrészéről teljesen
27       X|      Hagyjuk őt morogni. Menjünk addig a Privorszkyba.~ ~Régen
28       X|    szánakoznám rajtok, mert csak addig imádkoznak, amíg a veszély
29       X|        megszánta, megszerette, s addig könyörgött szülőinek, míg
30       X|  legmagasabb tornyok csúcsán, és addig nő, addig dagad, míg be
31       X|    tornyok csúcsán, és addig nő, addig dagad, míg be nem tölti
32       X|        őt magához, s le nem tevé addig öléből, míg Lizához nem
33       X|   kellett már rakni az Új téren, addig is, míg alkalmasb helyre
34       X|          Ti többiek imádkozzatok addig, tinektek még vannak perceitek
35       X|          éhezőkön segíteni kell, addig is, míg meg lehet őket menteni;
36       X|          fára. Ott hadd várjanak addig, míg valaki értök jön, hogy
37     XII|        várhatod újabb levelemet; addig is maradok stb. Tarnaváry.”~ ~
38    XIII|     látszott, hogy nem ismert rá addig, míg az meg nem szólította.~ ~–
39    XIII|       kliensem hat hét alatt, ha addig az úr értetlensége meg nem
40     XIV|           Míg a gőzösig sietett, addig támadt egy gondolatja; még
41     XIV|   ügyészek dolga, és a védencnek addig, amíg nagykorúságát el nem
42     XIV|  sikerült.~ ~– Hogyhogy?~ ~– Hát addig, amíg jurátus voltam, csak
43      XV|          széthasgatott tollat. – Addig irtóztató volna várakozni!~ ~–
44      XV|       tagja a világnak, aki csak addig ért valamit, amíg pénze
45     XVI|       ördög idestova. Nem várhat addig? Azután majd senki sem háborgatja.~ ~–
46     XVI|      nagyságodat látni. Kár volt addig is háborúságban élni vele.
47     XVI|      Gondolá, hogy úgysem fog ez addig élni.~ ~– Ah, de mit érdekli
48   XVIII|   minőségben meg fognak jelenni; addig tartsa magánál Maszlaczky
49   XVIII|         Ohó, nagyságos uram, nem addig van az; itt van a zsebünkben
50   XVIII|      engedi meghalni békességgel addig, míg meg nem fosztja attól
51   XVIII|         viselésére; hanem azután addig könyörögtek neki, míg megígérte,
52   XVIII|     alatt el kell diplomatizálni addig, míg a várt segédsereg megérkezik.~ ~
53      XX|     hírül adhatá, azon erő, mely addig fenntartá, elhagyta egészen.
54     XXI|          Ti csak lármázni tudtok addig, amíg valaki tőletek megijed,
55     XXI|          rögtön hozzá rohanni, s addig sírt, addig könyörgött előtte,
56     XXI|     hozzá rohanni, s addig sírt, addig könyörgött előtte, míg az
57     XXI|          sem voltak azok kezében addig. Jó két acélkard, háromujjnyi
58    XXII|         hogy nyugodt fogsz lenni addig, hogy nem gyötröd magadat.
59   XXIII|       hírt hozandó betege felől; addig legyen olyan jó, hogy várjon
60    XXIV|          forgatja, de másutt jár addig gondolatja! S tán később
61     XXV|     pedig a zuhany alá vitték, s addig húzták a fejére a vizet,