Rész

 1      II|            Kőcserepy úr vállaira, ki sietett is magát az alól kitisztogatni.~ ~–
 2      II|         nagyságod szemrehányásokat – sietett közbevágni a fiskális úr –,
 3      II|            úr pedig a teremajtó felé sietett, hol őt már elfogadáskészen
 4      II|           mint kivívott diadalát, és sietett eléjök, őket elfogadni.
 5      II|        komolyabb hazafi tyúkszemeit, sietett őt bemutatni az ifjú társaság
 6      II|             igazi gavallér, hirtelen sietett rajtok segíteni, s megragadta
 7      II|        jurátus hallva főnöke szavát, sietett Zoltánnal a kertből vissza.~ ~–
 8      II|          tartom magamat tőle.”~ ~Úgy sietett mellőle, s olyan könnyülten
 9      IV|             is vette kalapját, utána sietett, a lépcsőkön utolérte, s
10      IV|                Hátha visszaviszem? – sietett mohón szavába vágni Abellino.~ ~–
11       V|            leányát, legkisebb hibáit sietett észrevenni s azokat a vétek
12       V|           táblai ülésből. Készakarva sietett.~ ~A legdivatosabban volt
13       V| magasztalások kifogyhatatlanságától, sietett elkapni a szó végét.~ ~–
14       V|     Maszlaczky úr sírva fakadjon, és sietett neki kezét nyújtani, csak
15       V|       szakítand.~ ~– Semmi, semmi! – sietett újabb kézszorítással erősíteni
16       V|          figyelmét…~ ~– Sőt inkább – sietett belekapni Maszlaczky úr –,
17       V|             mily csodás rendszerek – sietett tódítani Maszlaczky.~ ~–
18     VII|      hallották csöngetését. Huszárja sietett be hozzá.~ ~– Üljön valaki
19      IX|          fogadóban átöltözve, rögtön sietett a főispán úr lakába.~ ~A
20      IX|         újabb rangfokozata felől, és sietett fel a lépcsőkön.~ ~A folyosó
21       X|            parton, aki nagy rémülten sietett valahova. „Az idén olcsóbb
22       X|           engedte észrevenni. Rögtön sietett a kalapját, felöltönyét
23       X|             belebújva télikabátjába, sietett Trommel uramhoz.~ ~Trommel
24       X|       átszállít!~ ~– Nem érnek rá! – sietett Maszlaczky úr felelni. Hanem
25       X|          félig öltözött alakjai, ott sietett, ott megragadá izmos kezeivel
26       X|   Betakargatá őt meleg kendőjébe, és sietett vele ki a romlatag épületből.~ ~
27       X|              emberszerető lélek élt, sietett menteni, szabadítani azokat,
28       X|           vész kitörése pillanatában sietett minden hajóját, egész szolgálati
29       X|             a bárót csónakával.~ ~Az sietett nagy készséggel.~ ~– Méltóztatik
30    XIII|               Ez elhallgatási percet sietett felhasználni az ügyvéd.~ ~–
31    XIII|          mind a kettő derült orcával sietett egymás elé, doktor Mauz
32    XIII|              kezét, Maszlaczky pedig sietett azt megragadni és megrázni,
33     XIV|             sem ismerheték.~ ~Zoltán sietett e reményt a magáévá tenni.
34     XIV|          volna, hogy Zoltán őket nem sietett felkeresni, de az neki eszébe
35     XIV|     elutazása felől.~ ~Míg a gőzösig sietett, addig támadt egy gondolatja;
36     XIV|            ifjú, egyenesen Kovácshoz sietett, kit késő este is munkában
37     XIV|               Zoltán nagy készséggel sietett azt felvenni, s míg a szerfölött
38     XIV|            legvidámabb társaságokat, sietett egyik mulatságból a másikba,
39     XIV|              ügyekre.~ ~De még aznap sietett Maszlaczky úr levelet írni
40     XIV|             valami jó alkut csinált, sietett foglalót adni Bogozynak.
41     XIV|        hangosabb léptekre az ajtóhoz sietett figyelni. Véghetetlen nehéz
42     XVI|             hogy Abellino hol lakik, sietett őt felkeresni.~ ~Mint tudjuk,
43     XVI|    Maszlaczky úr mondta.~ ~Doktor úr sietett a bókot visszaadni.~ ~–
44     XVI|          észrevette e tekintetet, és sietett azt bevágni. – Mi bizalmas
45   XVIII|            fiskális úr.~ ~Varga uram sietett arról a helyről, s csak
46   XVIII|             Én parancsolom.~ ~Bogozy sietett, meg is találta a tiszttartó
47   XVIII|      filozófhoz nem illő buzgalommal sietett saját kezűleg nagy hirtelen
48     XIX|              még a választás éjjelén sietett fel a kormányhoz a választás
49     XXI|             a szónokok közé. Dabroni sietett az elnökhez, utánok iratni
50     XXI|            kocsmában volna.~ ~Rudolf sietett vele elvégezni dolgát.~ ~–
51     XXI|          leszesz.~ ~– Avec plaisir – sietett mondani a spadassin; neki
52   XXIII|       elküldé, ismét beteg leányához sietett a tanácsos.~ ~A lyánka egészen
53   XXIII|        Idegen.~ ~De ki?~ ~A tanácsos sietett az érkező elé.~ ~Amint a
54   XXIII|            levelével. Ő pedig rögtön sietett át Kárpátfalvára, a jó Vilmát
55   XXIII|            mindenkit eltávolítani.~ ~Sietett Katinkát átvezetni Eveline-hez.~ ~
56   XXIII|       tanácsosra.~ ~Az íróasztalához sietett, s azon iratot, melyet éppen
57   XXIII|              az iszonyatos!~ ~Zoltán sietett Katinkával a beteg szobája
58   XXIII|          felé.~ ~– Óh nem, óh, nem – sietett mondani Zoltán, megfogva
59     XXV|            Az ugyan nagy kár volna – sietett nyilatkozni Maszlaczky úr,
60     XXV|             viszálkodás okát, rögtön sietett Maszlaczky úr szállására,