Rész

 1       I|   magasztos műből, jóltevő sóhaj látszott megingatni a lehulló függönyt;
 2      II|          már végképpen lemondani látszott minden igényekről a női
 3      II|    főispán egy ideig gondolkozni látszott, hogy mint felelhessen méltó
 4      II|     rajta végig. Zoltánt zavarba látszott hozni az, hogy valahányszor
 5      II|          egy percig tétovázni is látszott, hogy tegye-e, ami parancsolva
 6     III|        ügyvéd arcának ragyogásán látszott, mennyire meg van elégedve
 7     III|         lehettek. Legkevésbé sem látszott étvágyára hatni azon körülmény,
 8      IV|          természetes tüneménynek látszott; a művészet hatalma fát
 9       V|          s különösen megelégedve látszott lenni azzal, hogy a teremben
10       V|          nagyságos úr egészen el látszott felejteni, miszerint pályáját
11      VI|          jobbágy mívelte, meg is látszott rajtok; egész tudományos
12    VIII|    közönyös arca, mely éppen nem látszott részvétét felhívni.~ ~Megszoríták
13    VIII|         az újra éledni, erősödni látszott e biztatására. (Tehát nem
14      IX|  szétziláltan és felhevülve, úgy látszott, hogy nagy könnyebbségére
15      IX|          és medencéket, s nagyon látszott ügyelni nyögéseire.~ ~–
16      IX|          az egyik már egészen el látszott feledni a reggeli dorgálást.
17       X|      lett volna körülépítve, úgy látszott elő.~ ~A Duna decembertől
18       X| tanácsosné sajnálkozó elértéssel látszott fogadni.~ ~Ezalatt visszatért
19       X|        szokatlan felhevülés tüze látszott lobogni, termete délceg
20       X| tengervíz közől négy falu tornya látszott elő, a házak már vízzel
21       X|         felől, néhány pillanatig látszott kétségbeesett küzdése az
22       X|           ki önmaga is reszketni látszott még azon rémlátványok jelenései
23       X|    Minden lövésnél szikrázó port látszott vetni a felmagasodott jéggát,
24       X|         jött, arrafelé senki sem látszott menni.~ ~A háziállatok,
25       X|   elfutottak onnan.~ ~A távolban látszott már Kőcserepy magas háza.
26       X|         a borzalom és felindulás látszott minden vonásán.~ ~– Barátim –
27       X|          felemelte a szél, akkor látszott meg, hogy a sikátor egészen
28       X|     hajtá a tutajt, mely sebesen látszott előretörni a jéggel elegy
29       X|         lányka különösen kerülni látszott minden zajosabb társaságot.
30       X|     beletojta a hamuba, hogy nem látszott. Ahogy azután a tűz elrepült,
31     XII|      egész sor csupa „m” betűből látszott lenni, csak imitt-amott
32    XIII|         zöldes turquoise-ok. Úgy látszott, hogy nem ismert rá addig,
33     XIV|         aki kétszer is üdvözölni látszott, és én nem tudom, hogy ki
34     XIV|           A fiatalembert kínzani látszott ez a gondolat, mert csak
35     XIV|  felesége.~ ~Zoltán szót fogadni látszott a baráti tanácsadásnak;
36     XIV|          Bogozyn egy cseppet sem látszott meg, hogy pénze van, még
37     XVI|        úrra, mely elég világosan látszott kifejezni, miszerint nem
38     XVI|        arcán kínos feszültségben látszott kifejezve lenni az a gondolat,
39   XVIII|        mellé furakozva, s nagyon látszott örülni, hogy Maszlaczky
40   XVIII|       még egy arasszal kisebbnek látszott, mint azelőtt. – Én nem
41   XVIII|        hahota közepett senki sem látszott észrevenni, hogy amaz ismeretlen
42   XVIII|        sem érteni, sem félni nem látszott.~ ~Csak arra csillapult
43   XVIII| Tarnaváry, ki mindenütt tüskéken látszott ülni, felugrott, nekigyürkőzött,
44   XVIII|          összehajtott papirosból látszott olvasni nagy figyelmesen.
45   XVIII|  hellyel-közzel igen megelégedve látszott vele lenni, általában legkevesebb
46     XXI|        erősebben szorító kéz azt látszott mondani: „Igen; hanem elébb
47     XXI| Legkisebb zavar, megdöbbenés nem látszott arcán. Még inkább ragyogtak
48     XXI|    ellenfelére. Egy kardvillanás látszott, egy csattanás hangzott
49   XXIII|         anélkül nem ér semmit.~ ~Látszott, hogy mihelyt Zoltán eszméjére
50   XXIII|         szokatlan égő pirosságán látszott, hogy ismét rossz éjszakája
51   XXIII|          Még a zivatar is érteni látszott a csillapító szót, mintha
52    XXIV|          alá volt az írva, akkor látszott arcán valami halvány mosolygás;
53    XXIV|       éles, nyilazó szemeiben is látszott valami hívatlan vendég,
54    XXIV|       nedű.~ ~A tanácsosnak, úgy látszott, volt még valami mondanivalója,