Rész

 1       I|         leendő lakhelyéül. Midőn néha egy-egy elegáns úri fogat arra tévedt
 2       I|              jobbra-balra taszigáltak egy-egy fantasztikus alakot, ki
 3       I|           szelíd fehér csillagok közé egy-egy veres röppentyű tolakodott
 4      II|               szüntelen kezében tart, egy-egy szócskát meg bír hallani
 5      IV|              tört magának olykor utat egy-egy buzgó hazafi, új tudósítások
 6       V|        Feltűnik a vágyó éraelem előtt egy-egy rokonszenvű arc, az érzelem
 7       V|         helyet senki be nem töltheté. Egy-egy ifjú szemei, szavai az ő
 8       V|              csak midőn hazamentek, s egy-egy őszintébb leánycseléd, kinek
 9       V|  legbonyolódottabb gordiuszi csomókat egy-egy drasztikus élccel vagy egy
10       V|             Esztendőkig elvitatkoztak egy-egy bölcs kérdés felett, kölcsönösen
11       V|               elfelejteni, miket neki egy-egy kedvezőtlen ítélet által
12      VI|            eljutott szárazabb földre. Egy-egy ily vállalatnak aztán oly
13      VI| szántóföldekre, hogy arra is tehessen egy-egy diverziót; de az mind semmit
14      VI|       barnaságából itt-ott kivirított egy-egy utcasor friss sárga nádtetővel,
15      VI|     szálljanak le már.~ ~Itt és amott egy-egy hosszú épület nyúlt el még
16      VI|              ha e zöld redőnyök közől egy-egy életvidám arcú, ép falusi
17     VII|       csendesen hullongott alá reájok egy-egy elsárgult falevél.~ ~Egy
18     VII|            mind a kettő száján a szó, egy-egy hangosabb villámcsattanásra.~ ~
19    VIII|          világot, kihez minden napnak egy-egy emléke köti, s belépni egy
20    VIII|             ősi képek, mik közől csak egy-egy delnő fehér arca, fehér
21       X|               gyermekeikkel keblükön, egy-egy megmentett üszőcskével,
22       X|              tudná, kikkel. Néha-néha egy-egy távoli lövés döreje vegyült
23       X|              fehér jegek között néhol egy-egy fekete tömeg – valami távolról
24       X|        jégtömegek között látható volt egy-egy tutaj, mit hirtelenében
25       X|           látni, mint közelít feléjök egy-egy nagy, úszó jégmező, túlnan
26       X|         kanalat, villát rekvirálni, s egy-egy elhagyott szoba látogatlanabb
27       X|          honnan jön a veszély, köztük egy-egy sikoltozó némber, aki gyermekeit
28       X|              csak nagy ereje szakadva egy-egy targoncás, hevenyében összehányt
29       X|          romjai körül magasra állt ki egy-egy tört gerenda, s a helyökből
30       X|             nap elvesződött vele, míg egy-egy dalra megtanítá a zongorán
31       X|              ajtókat, hogy futnak el. Egy-egy nőcseléd sírva keresi a
32       X|               fel a támadt hallgatást egy-egy segélykiáltás bizonytalan
33       X|               kiszorított légnek; még egy-egy nagy hörgés hallatszott,
34       X|           kilátni rajta az éjszakába, egy-egy ködös csillag néz be rajta
35       X|     veszélymentes nagy termeibe, csak egy-egy izmos legény, szőrruhás
36      XI|              egész népes utcák helyén egy-egy magányos ház állt csak,
37    XIII|           Mily nagy eredmény volt, ha egy-egy híres pártvezért sikerült
38    XIII|               kétfelé dudorodva, mint egy-egy kolbász.~ ~Az említett egyéniség
39     XIV|              árva kintorna, alig akad egy-egy szekundánus diák, aki azon
40     XIV|           gyéren laknak a fővárosban, egy-egy meghasonlott kedélyű delnő,
41     XVI|           hitregéiben előfordul, hogy egy-egy veszendő lelket kiszemel
42   XVIII|              élet színvonalára merült egy-egy nagy eszme, mely az egész
43   XVIII|        csoportonként elosztva látszik egy-egy kaputos, atillás hazafi,
44   XVIII|           dolmánya mindegyik gombjába egy-egy tökéletes kis óra van foglalva,
45   XVIII|              egyre sűrűbb lesz a nép; egy-egy vállalkozó szellem meg is
46   XVIII|               nótáját, s valahányszor egy-egy jótorkú embernek eszébe
47   XVIII|           seregéből koronként előállt egy-egy hangosabb hazafi, s fokoskíséret
48   XVIII|              képét, kitépték üstökét, egy-egy ember felugrott a többiek
49     XXI|                mintha minden döféssel egy-egy köztiszteletre méltó bajnokát
50     XXI|              viszontlátás édes öröme, egy-egy gyöngéd kézszorítás, egy
51     XXV|           fenyőfáknak minden tűlevele egy-egy írótoll volna, mégsem volna
52     XXV|             ki sehogy sem öltözötten, egy-egy pokróccal a nyakukban, víztől
53    XXVI|         eltakar a por és a moha, amíg egy-egy állatfaj úgy kihal, hogy