Rész

 1       I|         őket nézni? A polgárság nem tud magyarul, az nem jön ide,
 2      II|            ha azt mondaná, hogy nem tud semmit róla.~ ~Míg ő levegőhöz
 3      II|         megállom! Szentirmay úr jól tud lőni, vágni; én pedig jól
 4     III|           egész országban senki sem tud. Az egész idea éntőlem jött;
 5     III|            mertem belevágni; hát ki tud énnekem még tanácsot adni?~ ~–
 6     III|        személy, Kárpáthy Zoltán sem tud felőle, gyámnoka ügyködvén
 7     III|         szalasszon el, amit még nem tud.~ ~– Miután saját vagyonát
 8     III|            akit szeret, és szeretni tud egész lelkével. Gyámatyját
 9     III|         ifjú mindekkorig semmit sem tud az őt fenyegető perről.
10       V|          veszi észre. Ő csak annyit tud, érez, hogy férje őt lelke
11       V|           önmagát neveli, az aligha tud boldog lenni; mert a nő
12       V|          Maszlaczky úr éppen annyit tud neki beszélni azon örömeiről,
13      VI|            főúr többé használni nem tud, de irántok azért sokkal
14    VIII|        tekinte az öreg arcára. Hogy tud ez oly összhangzóan gondolkozni
15    VIII| zsarnokainál, mert ez csak elítélni tud, kegyelmezni soha. De ez
16       X|         város. Ő szegény semmit sem tud arról a veszélyről, melyet
17       X|             kivont kard olyan sokat tud beszélni, ha van, aki olvasni
18       X|       beszélni, ha van, aki olvasni tud róla! Az elmondja, hogy
19       X|            feleseléseket, és mégsem tud végére jutni… „Ha most az
20       X|       szegény legény szűrét, ha nem tud fizetni?~ ~– Hahaha! Nekünk
21       X|             szerezzen. Most már nem tud többé visszamenni, s az
22       X|         született túlömlő képzelete tud teremteni, aki sohasem látta
23       X|             pedig az csak hegedülni tud, azt sem igen nagyon, míg
24       X|           az árvíz! Meneküljön, aki tud! A Duna két oldalon elszakította
25       X|         fogdosták ki. Olyan itt nem tud lenni!~ ~Abellino a csónak
26       X|             tette le; olyan itt nem tud lenni.~ ~– Veszett-e emberélet
27       X|       országos csapásból mulatságot tud csinálni, akinek nincs szíve
28     XII|          dolgokban is mély titkokat tud meglátni. Rudolf sokszor
29     XII|            az istennyila, miért nem tud beleütni éppen ebbe az egy
30     XII|           aki tanulni akar és tenni tud.~ ~Mikor egész nap London
31    XIII|        fülébe súgta:~ ~– Ugyan, mit tud lármázni vele a tens úr?
32     XIV|        krajcárért írok egy ívet. Ha tud valakit nagyságod, utasítsa
33     XIV|              s örömének annyira nem tud parancsolni, hogy elkezd
34     XIV|            van a birtok, együtt nem tud lenni a kettő.~ ~Az utolsó
35    XVII|            ki csak nyerni, zsarolni tud, s saját fényével elszívja
36   XVIII|             kacaghatnánk. Miért nem tud ő idejönni, ide mihozzánk?~ ~
37   XVIII|         lábaihoz. Egy okos szót nem tud mondani. Hogyan tudna? Csak
38   XVIII|      levelezője, s minthogy ügyesen tud formulázni, azért bízatott
39   XVIII|          művész a maga szakmájában. Tud sírni, tud elfogultan szívére
40   XVIII|             szakmájában. Tud sírni, tud elfogultan szívére utalni;
41   XVIII|            hívei között.~ ~Ah, mint tud ez bánni a szívekkel! S
42   XVIII|             még ő biztatja rá: „Nem tud több rosszat felőle?”.~ ~
43      XX|            a vadállat éppen úgy nem tud magától megtagadni, mint
44     XXI|     elvernek, s aki csak dicsekedni tud, s legfeljebb olyan emberekkel
45    XXII|          szemeit, és sírt volna, ha tud.~ ~Az a keményszívű ember
46   XXIII|          lihegett… Óh, és senki sem tud segíteni rajta.~ ~Megint
47   XXIII|           gyöngéden, mily édesdeden tud bánni a beteggel. Mintha
48    XXIV|         olyan mosoly volt, mely nem tud magáról semmit, csak azt
49    XXIV|            karolja át nejét, és nem tud neki mit felelni.~ ~Ime,
50    XXVI|          hanem azért nagy, mert nem tud kicsiny lenni.~ ~Ti pedig,