Rész

 1      II|        különös, mondhatni botrányos dolog, hogy a költői képzeletnek
 2      II|           legkevésbé volt feltehető dolog, hogy elvbarátaira találjon.~ ~
 3      II|             természetes és egyszerű dolog; a gyermeki kedély, mint
 4      II|        Katinka reá támadt.~ ~– Szép dolog ez, Zoltán, az egész tánc
 5      II|            ez nem gentlemanhez illő dolog. Ez nem lovagiasság. Ezért,
 6     III|         ember. Másutt egészen más a dolog; ott az ember nem saját
 7     III|           Mintha azzal jobb lenne a dolog, ha nagyságodnak elmondom.
 8     III|                 Kedves nagyságod, a dolog így áll. Kedves nagyságod
 9     III|         Kárpáthy János fia. Itt két dolog volt kiderítendő: az egyik
10     III|        megcsalatni. Ez olyan kényes dolog, amire senki sem szívesen
11     III|             nagyságos úr. Ez mind a dolog érdemére tartozik. Még az
12      IV| gondolhatták magokban: „Valami nagy dolog érte ma Maszlaczky urat,
13       V|       elmosolyodott.~ ~– Ez szomorú dolog  nézve. Szegény fiatalember!~ ~–
14     VII|      mondott neki; óh, milyen vidám dolog volt az. Zoltán az ölébe
15     VII|           elmulasztá.~ ~Bizony nagy dolog történt vele.~ ~Midőn éppen
16     VII|           volt mindenféle törvényes dolog ellen, s azt hitte, hogy
17     VII|             a hajdú. – Ez törvényes dolog, s bajt szerezhet annak,
18       X|         Mármost rögtön siessen ön a dolog után! Mert a munka még az
19       X|         istállóba kötve.~ ~Az jeles dolog volt, hogy a Kárpáthy család
20       X|             javát, ez csak mellékes dolog volt. Éppen most beszéltem
21       X|            mi vagyunk neki. Ez régi dolog, és mégsem akarja senki
22       X|           hogy verekedésre került a dolog, hirtelen leoldá rozsdás
23     XII|           rosztopicsint. Rettenetes dolog volt az, barátom, na de
24     XII|          tenger, hogy milyen pompás dolog a zivatar, hogy micsoda
25    XIII|        tartja. Nem érdemes az egész dolog, hogy az ember jelentést
26    XIII|             egészen másképpen áll a dolog: egészen úgy, ahogy nekünk
27     XIV|            vették észre, s rövidebb dolog volt elfogadni a mentséget,
28     XIV|    Maszlaczky úrnak pedig feltűnt a dolog.~ ~Bogozyn egy cseppet sem
29      XV|        hanem hiszen az önzés emberi dolog, ugyebár?~ ~Kovács csak
30      XV|          tanultam dolgozni. Szomorú dolog volna, ha Magyarországon
31      XV|        mégis úgy van. Ez gyalázatos dolog volt tőle, hanem én hát
32     XVI|             leckéztetni.~ ~– Csúnya dolog az, egy beteg ember előtt
33    XVII|             ennyire nem fog jönni a dolog; nagyságod, ha már lemond
34   XVIII|        kerülni?~ ~– Az igen szomorú dolog, kedves lánykám. Lásd, ez
35   XVIII|          Maszlaczky, énelőttem ez a dolog régóta nem titok. Én szoktam
36   XVIII|      kétfelé hasítani.~ ~Rettenetes dolog az, mikor az ember hosszú
37   XVIII|                Úgy állván azonban a dolog, hogy az igen tisztelt státusférfi
38   XVIII|           viszont megfordítva áll a dolog: itt a tartózkodó tábor
39   XVIII|            ilyesmi nem nyilvánságos dolog. Párbajok titokban szoktak
40   XVIII|           benne; az nagyon egyszerű dolog.~ ~Emánuel barátunk ajkpittyesztve
41   XVIII|         vendégoldalakkal…~ ~„Nem  dolog lesz itten!” – gondolá magában
42   XVIII|         városba. Már az hagyományos dolog volt, hogy őket az eldöntő
43   XVIII|             napot! Ez ugyan derék dolog.~ ~Utolsó szavait már a
44   XVIII|              Az ugyan problematikus dolog volt, hogy vajon az a kard
45     XXI|       jártak délután; milyen tréfás dolog az, hogy ezt ők nem vették
46    XXII|           az le onnan.~ ~Ez világos dolog minden okos ember előtt,
47   XXIII|          gondolni és meghalniegy dolog.~ ~A tanácsos nyugtalanul
48   XXIII|          idegenül érintett.~ ~– Egy dolog az, kedvesembiztosítá
49    XXIV|            és árny~ ~Milyen különös dolog az!~ ~Mikor az egyik oldalon
50  Vegszo|           igazságtétel valóban szép dolog, és nem is nehéz munka,
Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on Tablet PC
IntraText® (VA2) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2010. Content in this page is licensed under a Creative Commons License