Rész

 1       I|         alatt, úgysem éred végit; jobb volna, ha hozzá sem fognál,
 2       I|     Istennel szívében ülteti el a jobb jövők reményét, minden pillanatját
 3       I|  Bocsássatok meg nekünk nálunknál jobb, okosabb és gazdagabb urak,
 4      II|       kezdett beszélni.~ ~– Annál jobb. Én meg merem neki szemébe
 5      II|      hallgatott, és pirult. Hol a jobb lábára, hol a balra állította
 6      II|   perkálruhába volt öltözve, mert jobb ízlésű nagyaink, bármily
 7     III|   megérteni. Furcsa. Mintha azzal jobb lenne a dolog, ha nagyságodnak
 8       V|         érez, hogy férje őt lelke jobb felének tartja, hogy nála
 9       V|         melyik bocsássa a másikat jobb felől.~ ~– Ügyünk félig
10      VI|        lélekkárhozatot nyer vele; jobb azt nem is ültetni. Csupán
11      VI|       kulcsár lakja csupán, kinek jobb hasznát venni nem lehetett,
12      VI|  hajdankori ritkaságokat, miket a jobb ízlésű főúr többé használni
13     VII|         mai, a nép mennyivel lett jobb és gazdagabb, mennyivel
14     VII|    aggódék a hű cseléd.~ ~– Annál jobb – monda Rudolf, s szótlanul
15      IX|      iskola az.~ ~– Mégis, mégis, jobb lett volna neki, ha mindvégig
16      IX| prédikációt, mégsem lesz egyik is jobb. Mind rossz a gyermek, én
17       X|      felfelé emelve értelmesen, a jobb kéz ujjaira fektetett borotvával
18       X|           nem vész el. Bizonyosan jobb mulatságra talált, mint
19       X|   leroskadni vállaira? Óh, a föld jobb anyánk nekünk, mint amilyen
20       X|          ifjú sarjadék, kiben egy jobb kor vezérét reményli a képzelet
21       X|           tétova lelke. Mahmudnak jobb lett volna bátor lélekkel,
22       X|           a kormányrudat irányzá, jobb keze iszonyú lökést adott
23       X|           vízbe, hadd vesszek el; jobb lesz mind a kettőnkre nézve.~ ~
24       X|        imádkozva, térdepelve. Még jobb itt a kunyhók alatt. Ime,
25       X|           majd átadom másnak, aki jobb hasznát tudja venni, mint
26      XI|       lakott. Amit benne hagyott, jobb, ne is keresse. A gazdag
27      XI| meglátszott a boldog földön isten jobb keze.~ ~Oly csodás feltámadása
28     XII|         esni, mentül elébb, annál jobb. Levelét is azzal a hittel
29     XII|          be is volt csukva. Ezzel jobb lett volna, ha elhallgat.~ ~
30    XIII|        nábob annyi esztendőn át a jobb oldalon ült.~ ~E nagykorúsági
31    XIII| Williamnak, hanem Ferkónak, s aki jobb szeretné, ha kifizetnék
32     XIV|      gondolta magában, hogy mégis jobb szeretne ő egypárt az oldalbordái
33     XIV|         aranyat nagyságod, sokkal jobb szerettem volna bankócédulában –
34     XIV|          s azt veszed észre, hogy jobb felől, bal felől sápadt
35      XV|     Valami azt súgja bennem, hogy jobb fogok lenni így, mint ha
36      XV|  félbeszakítá beszédét:~ ~– Talán jobb lesz, ha délután beszélünk
37     XVI|       vagy a faliszekrényben.~ ~– Jobb szerettem volna, ha négyszemközt
38     XVI|        gondolatra hozta, hogy tán jobb volna itt maradni. Végre
39   XVIII|         megmenteni; hiszen sokkal jobb lett volna, ha el hagy ott
40   XVIII|       csókolni el ne felejtsen.~ ~Jobb időt nem is választhatott
41   XVIII|          Bogozy, lehet képes őket jobb útra téríteni, aminthogy
42     XIX|          éljenkiáltás rá, azt – a jobb oldalon kezdték.~ ~Maga
43     XXI|     miután egy megelőző párbajban jobb kezét elvesztette.~ ~Zoltán
44   XXIII|        segítség után.~ ~Mennyivel jobb volna ehelyett a zivatart
45    XXIV|            mondja ő –, hogy Vilma jobb szeret atyjával utazni,
46    XXIV|        alatt.~ ~A falu bölcsei is jobb napjaikat látták közeledni;
47    XXIV|         kezéhez véve ősei örökét, jobb ismerőit összehívatá házassága