Rész

 1      II|           helyes fogalmakat szerezhet magának, hogyha egy kolibrigyűjteményt
 2      II|               Óh, emiatt ne csináljon magának nagyságod szemrehányásokat –
 3      II|   alaktalanságokban rendkívül tetszik magának.~ ~Zoltán komoly arccal
 4      II|              inasok között, kikereste magának közőlök a legimpertinensebb
 5     III|             mert nagyságod apanagiuma magának is kevés; azért hagyjon
 6      IV|               nagy lelkesüléssel tört magának olykor utat egy-egy buzgó
 7       V|       tökélyben. Megengedé ennélfogva magának, hogy az udvarló férfi iránt
 8       V|            vallja magát, az azt saját magának köszönheti.~ ~Ilyen sarkalatos
 9       V|           amit ő tudott, azt megtartá magának.~ ~A későbbi találkozásoknál
10     VII|      elmaradása. Maga Flóra sem bírta magának megmagyarázni e távollét
11      IX|              köve.~ ~– De hogy jutott magának eszébe ezt ide írni? Ezt?
12       X|           Kedves Trommel uram. Vannak magának ugyebár dereglyéi?~ ~– Vannak. –
13       X|              egy halomban; ki-ki vesz magának, amire szüksége van, ott
14       X|            Lizát, és meséltetett vele magának.~ ~Óh, mennyi szép mesét
15       X|           ember egyszer télen épített magának egy kis házat, jégből építette,
16       X|         ezerek ajakáról, és nem tudta magának kimagyarázni, hogy mi az;
17     XII|         tengerparti városokat, s hogy magának némi fogalmakat szerezhessen
18     XII|      posztógyárat, oda beállít téged, magának meg egy irtóztató nagy kovácsműhelyt
19     XII|            Minden magyar főúr építtet magának házat a nemzet fővárosában,
20    XIII|            egy hatalmas bajnokot vélt magának nevelhetni a haladó párt,
21    XIII|        mondást.)~ ~Abellino úgy örült magának! Mennyi önszeretet kell
22    XIII|                nagyon is sokba kerül. Magának az orvosnak minden napra
23     XIV|       tüzelnék, bár eléggé iparkodott magának oly helyzetet adni, mintha
24     XIV|             tengeri láz, azt mondhatá magának: „Én nem akarok, nem fogok
25     XIV|             nélkülözött, azt mondhatá magának: „Én megtiltom neked, hogy
26     XIV|          pontos naplót fog vezetni, s magának a jurátusok működéseiről
27     XIV|             elő, pezsgő vizet csinált magának, azt kiitta, s egészen átjózanulva
28     XIV|           szívében, de még nem tudott magának alakot adni.~ ~Fölkelt,
29     XVI|              veszendő lelket kiszemel magának az a furcsa szellem, mely
30     XVI|               ily ajánlatot nem enged magának tenni, midőn pere végeztéhöz
31     XVI|        védencét, hogy őt megnyerhesse magának. Gondolá, hogy úgysem fog
32   XVIII| Tésztaneműekből az édeseket szeretem. Magának csináltathat túrós csuszát,
33   XVIII|           közé, s nem is mondatta azt magának kétszer, hanem szaladt ki
34   XVIII|             igen fáradtan, kihevülve; magának kellett szegénynek a pörkölt
35   XVIII|          hanem egyúttal alkalmat vett magának közrebocsáthatni, micsoda
36   XVIII|          mondja, hogy sok lesz, önnek magának is úri módon kell előttük
37      XX|           őket meglátni; nem kereshet magának a közéletben, hivatalában
38      XX|                Hiszen azt megtiltotta magának, hogy remegjen, hiszen megállta,
39      XX|         helység felé tért, s nem bírt magának semmit megmagyarázni abból,
40     XXI|           volt, fel is jegyezte előre magának egy széles papírra, s az
41   XXIII|               a bűnhődéssel tartozott magának. Nagyobb, nehezebb vezeklés
42   XXIII|          zöldek, amiket ön megtartott magának, midőn mindenét átadta,
43    XXIV|              bezárt szobát tarta fenn magának e kastélyban, és egy bekerített
44     XXV|         eszébe jutván, miszerint neki magának lelke nincsen, a hozzá legközelebb
45    XXVI|                s másutt új medret mos magának, amíg egy nagy világvárost
46    XXVI|         reggeltől napestig. Ő kivívta magának a sorstól, hogy neki néhány