Rész

 1      II|            kell hinni, hogy az ily hirtelen felemelt alakokat a magasokban
 2      II|     meglátogat.~ ~Uraságok jöttére hirtelen rendbe szedik magokat, és
 3      II|            a teremben, nem találva hirtelen eltűnt társnéját; Zoltánt
 4      II|           leányok szokásaként nagy hirtelen ismerősökké tudtak lenni.~ ~
 5      II|       Emánuel mint igazi gavallér, hirtelen sietett rajtok segíteni,
 6      II| körülöleltetni segítség fejében. Ő hirtelen a túlsó oldalon szállt le,
 7      II|           hogy Zoltán utánuk siet, hirtelen eltűntek a verandába. Mire
 8      II|           felőle, ha vajon nincs-e hirtelen keze az úrfinak, aminek
 9      II|           hogy ha ilyenkor egymást hirtelen eleresztik, a terem két
10      II|          Ki röhög itt? – ordíta az hirtelen, széttekintve közöttük. –
11     III|       örvendő arccal, mely azonban hirtelen ismét elébbi feszültségébe
12     III|           amidőn a fiatal szív oly hirtelen kész gyors, heves elhatározásokra,
13     III|   vitriolos holmi volt, azt azután hirtelen kirántani. Tizedik, huszadik
14       V|            kilincs a kezében volt, hirtelen valami jutott eszébe Maszlaczky
15    VIII|         kell tőlünk válni! – szólt hirtelen és egyenesen a gróf, mintha
16       X|         lovamról, mit ő észrevéve, hirtelen visszafordult, s kemény,
17       X|         nedve egyszerre tűnt el.~ ~Hirtelen újra töltött a tanácsos.
18       X|      amilyen gyorsan kiöntött, oly hirtelen ismét visszavonult. De hátha
19       X|        verekedésre került a dolog, hirtelen leoldá rozsdás fringiáját,
20       X|           s hasonló esetekben igen hirtelen elhatározottsággal bírt;
21       X|            e leány beteg” – jutott hirtelen eszébe Zoltánnak, s megpillantva
22       X|        vetett meleg téli sált, azt hirtelen felkapta, s szótlan a lányka
23       X|          nem várva be a feleletet, hirtelen átkarolta a leányt, mielőtt
24       X|          padozaton. A bátor harcfi hirtelen körüle csavarja a mentőlepedőt,
25     XIV|        midőn az, jöttének neszére, hirtelen eldugta írásait, s mindannyiszor
26     XIV|           jött ügyvédnek átnyújtá, hirtelen megtekinté a csomag címzetét „
27      XV|   előteremben tudakozódott felőle. Hirtelen rendbe kellett szednie magát,
28   XVIII|         sietett saját kezűleg nagy hirtelen elkészíteni azon süteményeket,
29   XVIII|               Evégett a főispánnak hirtelen fontos levelet kellett kapnia
30   XVIII|     kellett kapnia valahonnan, azt hirtelen keresztülolvasni, bocsánatot
31   XVIII|          öldöklés támadt volna, ha hirtelen maga Szentirmay és Kárpáthy
32   XVIII|          egy új tömeg jön ellenük, hirtelen visszafordultak, odahagyták
33      XX|                Akárhányat.~ ~Vilma hirtelen leült a földre, s egy levágott
34      XX|            tárcáját otthon feledé. Hirtelen leszakítá kebléről smaragdos
35      XX|            lány? Éjszaka már! Lóra hirtelen minden cseléd! Fáklyákat
36     XXI|      harcot.~ ~Egy merev csapással hirtelen leüti ellene fegyverét,
37     XXI|          belőle egyet. De ehelyett hirtelen hátraugrott, egész testét
38     XXI|    gyógyíthatatlan; s amint a báró hirtelen annak védelmére fedetlenül
39    XXIV|        vissza sem nézve többé, oly hirtelen eltávozott a folyosón, hogy
40    XXVI|            olvasá Zoltán, hogy egy hirtelen elhunyt különc főúr budai