Rész

 1       I|          nem tud magyarul, az nem jön ide, az elegáns világ ma
 2      II|             Tehát ön a kaszinóból jön?~ ~(Azt értette, hogy a
 3      II|          Én nem, hanem Misztizláv jön onnan – viszonza a kelepcébe
 4      II|    lehetetlen! Hisz ön kaszinóból jön, a kaszinóban pedig nagy
 5     III|           ajka, melyen szó ki nem jön. Mintha csak a fiskális
 6     III|           megvan a kezdet, önként jön a folytatás; egy pont, egy
 7      IV|           jár kézről kézre?~ ~Itt jön Maszlaczky úr, őtőle mindjárt
 8       V|           Amerikába, s vissza sem jön többé.~ ~A tanácsosnő bámulva
 9    VIII|       szívében, ami mindezek után jön: elhagyni egy egész világot,
10    VIII|        lelkén uralkodó kísértetet jön alvó sírjában megnézni,
11       X|   különben szokásos.~ ~– Csakhogy jön – szól örvendve Eveline,
12       X|        utcákon, nem tudva, honnan jön a veszély, köztük egy-egy
13       X|        tegnapelőtt falura, nem is jön be a héten.~ ~Maszlaczky
14       X|         mint valami kísértet, aki jön replikákat írni éjfélnek
15       X|           Itt maradok, várok, míg jön más, aki odavisz.~ ~A szabadító
16       X|    vészordítás:~ ~– Az árvíz!~ ~– Jön az árvíz! Meneküljön, aki
17       X|        utcán.~ ~– Ah, a szabadító jön! Az Isten eljött! – kiálta
18       X|           addig, míg valaki értök jön, hogy ítéletet tartson fölöttük.
19      XI|         férfi betegágyában, midőn jön az országrendítő hír, hogy
20     XIV|   halovány. Maga a tanácsos hátul jön, karjára akasztva neje sálját,
21     XIV| egypárszor hívatni, s csak azután jön be.~ ~– Hát haragszunk-e
22     XIV|   sportulát és expensát. Ami pénz jön be, azt vegye át és nyugtatványozza.
23   XVIII|   borkezelők fölé, egy főháztartó jön a kulcsárok nyaka közé,
24   XVIII|        holnap reggelig vissza nem jön.~ ~– Nem tesz semmit. Gazfickók!
25   XVIII|         De igen.~ ~– Hát mért nem jön ő is ide? Mit hagy váratni
26   XVIII|         azóta, ugyebár? Miért nem jön hozzánk beszélni? Látod,
27   XVIII|       belőle; mikor látnoki hévbe jön, mintha egész Magyarország
28   XVIII|       üdvkiáltás támad eléje. Itt jön a nép kegyence, a mindenkitől
29   XVIII|           magával.~ ~Utána Bogozy jön, hosszú tenyérnyi szalaga
30   XVIII|          látva, hogy egy új tömeg jön ellenük, hirtelen visszafordultak,
31     XXI|   gyermekét –, oda, ahova hír sem jön a világból, ott fogunk elfeledve
32     XXI|           mégis rá lehet találni. Jön alkalom, midőn egy fontos
33     XXI|           megjelennek a cselédek, jön az orvos is. A két hölgyet
34   XXIII|          megveti kérelmét, és nem jön el?~ ~Az orvos ismét új
35   XXIII|          hogy a lépcsőkön felfelé jön valaki, s a kísérő pitvarnoktól
36   XXIII|       atyám – súgá fülébe –, hogy jön ide Kárpáthy?~ ~– Mint e
37    XXIV|           érkezik is; – akármikor jön, csak eljön, végre is neki
38    XXIV|       rosszat, ami onnan felülről jön.~ ~Zoltán kezéhez véve ősei