Rész

 1      II|       megélni, ki hogy tudott, a gazdag örökös pedig hozzáfogott
 2      II|    egészen elnémult arra, hogy e gazdag méltóságos úrfi nem tartá
 3      II|       szinte szégyenlé, hogy oly gazdag, mert sohasem fogja tudhatni,
 4     III|    Azonban az évek haladtak, s a gazdag nagybátyja mégsem akart
 5       V|          sokat tart felőle, mert gazdag. No, majd meglássuk, ha
 6      VI|          mint a többi vidék; itt gazdag, itt pazar volt a természet,
 7      VI|         oly régen fölfedeztek, a gazdag termésnek megtakarítását
 8    VIII|       gyanúsítják azért, mert én gazdag vagyok, s így akarják önt
 9       X|         is elöntse a víz, ahol a gazdag urak, a nagykereskedők laknak,
10       X|       átvonul e vidám társaság a gazdag lakomához. Az ízes ételek,
11       X| Gyermekem, gyermekem! – lihegé a gazdag úr is, kinek leánya betegen
12       X|       menni a partnál, akkor ama gazdag úr még egyszer annyi összeget
13       X|      Nagyhíd utcán. Azon a szép, gazdag, ragyogó Nagyhíd utcán,
14       X|      súgja, hogy egy dicső, tett gazdag jövő vár reá, s a tűrés,
15       X|         hát a szomszédjához, aki gazdag ember volt; volt nagy háza,
16       X|     szegény ember. Mikor aztán a gazdag szomszéd megtudta, hogy
17       X|  gunyhóban minden csendes. Amott gazdag kereskedő, itten szegény
18       X|       oda rongyos lélekvesztőn a gazdag úrhoz, s ajánlkozik, hogy
19      XI|           jobb, ne is keresse. A gazdag pompája, a szegény szegénysége
20     XII|     milyen boldogság van, milyen gazdag a nemzet, mekkora a hitel,
21     XII|       hazai ipar és terményvilág gazdag választéka tanúskodik haladásunk
22    XIII|       híres megyében egy előkelő gazdag család egyetlen ivadékát
23    XIII|         éppen nem bánnak fukarul gazdag ifjak ellenében. Azonban
24     XIV| mindenütt őt látta, ővele járt a gazdag, virágos mezőkön, hallgatta
25     XIV|     Ilyen a szegény legény sorsa gazdag városban.~ ~– Hát még mindig
26     XIV|       ember mennyit tehetne! Egy gazdag ember mennyi áldást áraszthatna
27      XV|         más szegény ember; midőn gazdag voltam, jóakaróim sok hízelgő
28      XV|         fogok lenni így, mint ha gazdag maradtam volna, de ha bizonyos
29      XV|       mert Zoltán nem lesz többé gazdag; a jó isten tudja, ki fog
30   XVIII|     kedves lánykám. Lásd, ez egy gazdag ifjú volt, aki, mert maga
31   XVIII|        ifjú volt, aki, mert maga gazdag volt, jót tett a szegényekkel,
32   XVIII|          kötelezettségeit, miket gazdag korában hazai vállalatok
33   XVIII|         Hát a tiszta szív, hát a gazdag lélek semmi?~ ~Nemsokára
34   XVIII|       fényesen végezte, családja gazdag és nagy befolyású, Vilma
35     XXI|       egy drága szívet bír, mely gazdag szerelemben és hűségben,
36   XXIII|        pompás kastélyt, ezeket a gazdag jószágokat, kincset, birtokot,
37   XXIII|       magam elmegyek innen. Elég gazdag maradok még akkor is. Csak
38  Vegszo|      adhat oly lelki önállóságot gazdag ifjúnak, hogy ha véletlenül