Rész

 1      II|           ott a hegyek között ők a legnagyobb urak, s legyenek kénytetve
 2      II|            maga ajánlotta a lehető legnagyobb sietséget.~ ~A lovász elővezette
 3      II|         menjünk már!”.~ ~Az volt a legnagyobb bosszúság, hogy még csak
 4     III|           küzdelmekre kész; kész a legnagyobb áldozatra azért, akit szeret,
 5     III|      adóval; s miután ez uradalmak legnagyobb jövedelme a jobbágyok tartozásaiból
 6      IV|     Irtóztató szükségben vagyok. A legnagyobb zavarban. Ha nem ad ön,
 7       V|         Kőcserepy úr mindig csak a legnagyobb tisztelet kifejezésével
 8     VII|         keblére; Zoltán elővette a legnagyobb fiút, s egy természettani
 9    VIII|           nem hunyta be szemeit, a legnagyobb zivatarban érkezett meg
10    VIII|      napján; az éjszakai sietség a legnagyobb viharban, a madarasi kastély
11      IX|         Zoltán megismerkedék a két legnagyobb kisasszonnyal, kik közől
12      IX|          való kilátással. Minden a legnagyobb kényelemmel és pompával
13       X|           tovább töri, s a város a legnagyobb veszélytől megmenekül.~ ~–
14       X|            legközelebb az Isten. A legnagyobb szorongattatás percében
15       X| feleútjában megállt vele. Szemei a legnagyobb ijedelem kifejezését veszik
16       X|            gazdája lábainál, kit a legnagyobb veszély órájában elhagyni
17       X|          nő, egyre árad, túlcsap a legnagyobb házak tetején, a legmagasabb
18       X|        áldja meg őket érte. Hogy a legnagyobb veszélyből ki szabadítá
19       X|            Oda a romok közé, oda a legnagyobb veszélybe! Ti többiek imádkozzatok
20     XII|            a tű fokán hatalmasaink legnagyobb része, mint iparkodott azt
21    XIII|         hogy férfinak neveztessék. Legnagyobb oka azonban a mellette kifejtett
22    XIII|           ott magában a küzdtéren. Legnagyobb baj volt, hogy nem tudhatta
23     XIV|      visszaadni.~ ~Fráter Bogozy a legnagyobb titokban iparkodott túladni
24     XIV|          az ellenféltől, holott én legnagyobb peremet is megszoktam önnek
25     XIV|         ügyek távol tartják, s aki legnagyobb lármát fog ütni, ha Kárpáthy
26      XV|            akire ő mosolyog, annak legnagyobb ellensége.~ ~– Én nem vétettem
27      XV|            hogy a szív nemessége a legnagyobb kincs, ha a többit el fogja
28   XVIII|          gyámi évei alatt a jószág legnagyobb jövedelme nagyszerű javításokba
29   XVIII|          hálálkodni, nála nélkül a legnagyobb zavarban volnának. Varga
30   XVIII|       vághatta, mert ez a jámbor a legnagyobb buzgóságból követte el a
31   XVIII|         hogy nőnket tiszteljük meg legnagyobb bizalmunkkal, de olyan gyöngeség,
32   XVIII|        térítette.~ ~Bogozy ekkor a legnagyobb kegyelettel és deferenciával
33     XIX| túlérzékeny delnő, s egész éjjel a legnagyobb kínok közt fetrengett; s
34     XXI|       tőletek; az ember olyankor a legnagyobb veszélyt is elhiszi azokról,
35     XXI|       Szegény asszony! És amidőn a legnagyobb veszélyben voltak azok,
36    XXVI|          Ez volt a vége hazánk két legnagyobb fiának: Széchenyi István-