Rész

 1      II|       nyerni, még a természetet is. Száz meg száz munkás fogott a
 2      II|            természetet is. Száz meg száz munkás fogott a dologhoz,
 3      IV|            pénzkalmárnál, hogy csak száz pengőt adjanak neki, ne
 4      IV|       adjanak neki, ne többet, mint száz nyomorú forintot, amiért
 5      IV|        pénzt, késő estig nem tudott száz ezüst forintot kiteremteni.
 6      IV|        kérek. Adjon nekem két hétre száz pengő forintot.~ ~Az ügyvéd
 7      IV| kockáztatott sikerrel.~ ~– Én adjak száz pengőt kedves nagyságodnak?~ ~–
 8      IV|             hagyni; csak adjon neki száz pengőt, s vegye vissza a
 9      IV|         mondani; „Add ide már azt a száz pengőt, aztán csinálj, amit
10      IV|           Maszlaczky úr a sürgetett száz pengőt, meg sem engedve,
11      IV|            kitalál az ajtón.~ ~Ez a száz pengő oly boldoggá tevé
12      IV|          visszamehetett volna másik száz forintot kérni Maszlaczky
13       X|         orrán a kötél, túl a parton száz meg száz ember kapaszkodott
14       X|        kötél, túl a parton száz meg száz ember kapaszkodott bele;
15       X|   Maszlaczky úr számításiban egypár száz forintnál.~ ~– Igenis, kedves
16       X|             hozzájok.~ ~– Révészek! Száz pengőt kap, aki engem innen
17       X|           szólt a kormányos. – Hány száz forintot mondott az úr?~ ~–
18       X|             utca meg van népesülve; száz meg száz úszó jármű szeldeli
19       X|             van népesülve; száz meg száz úszó jármű szeldeli az árt.
20       X|         vagyonait, fenn az emeleten száz meg száz menekült áldja
21       X|           fenn az emeleten száz meg száz menekült áldja szabadítóját,
22       X|            mindennek ez éjszakával? Száz lépéssel odább orgonahang
23     XIV|         szemrehányás, találni fog ő száz mentséget Zoltán számára,
24     XIV|     maradjon. Ha le van írva a per, száz aranyat kap érte.~ ~Azzal
25     XIV|            belőle; de csak tűrte, a száz aranyra gondolva, s haragjában
26     XIV|           egy tekercset, abban volt száz arany. Szótlanul odanyújtá
27      XV|              ha Abellino saját maga száz zaklató hitelező vigasztalására
28   XVIII|         másik a vak leányka. Ide, e száz meg száz esztendős arisztokratikus
29   XVIII|            leányka. Ide, e száz meg száz esztendős arisztokratikus
30   XVIII|    rettenetes, csak a tárgyról nem; száz okot felhoz, mely állításait
31     XXI|   gorombaságokat adok értök vissza. Száz meg száz ember bömböl ellenem:
32     XXI|         adok értök vissza. Száz meg száz ember bömböl ellenem: Le
33     XXV|         lárma lett, Maszlaczky úrra száz meg százféle undokság sült