Rész

 1      II|              első alispánnak volt két leánya, a másodiknak volt három;
 2      II|               az excellenciás asszony leánya, második férjétől, a tanácsos
 3      II|               azon gyöngédséget, mely leánya láttára e márványtekintet
 4      II|               legyen, ha akarna is.~ ~Leánya, a tízéves Katinka sokban
 5      II|              meg fognak találni abból leánya arcán; azt a gyermeteg szendeséget,
 6       V|             lopva, nesztelenül bement leánya szobájába. A gyertyát letevé
 7       V|           éjjel is eljön megtudni, ha leánya jól viseli-e magát; s talál
 8       V|            mint egy fogolyra.~ ~Anyja leánya volt, ahogy mondani szokás.~ ~
 9       V|        mondott magasztalásokat inkább leánya, mint maga számára fogadta
10       V|            tegyen ön engem boldoggá – leánya kezével.~ ~A tanácsos remekelt
11       X|          lihegé a gazdag úr is, kinek leánya betegen feküvék otthon a
12       X|             van? Ki az?~ ~– Kőcserepy leánya.~ ~– Ah, veszélyben vannak,
13       X|      Magyarország nádorának tündeszép leánya, akit úgy szeretett az egész
14     XIV|            valaha Szentirmaynak tett, leánya bűvös-bájos szép szemei
15     XIV|             gyalázatos emberkalmár, a leánya tisztasága ellen elvállalt
16   XVIII|          vonva.~ ~Az egyik a tanácsos leánya, Vilma, a másik a vak leányka.
17   XVIII|        fájdalmában Kőcserepy tanácsos leánya –, akiért a lelkemet is
18   XVIII|              attól az ígérettől, hogy leánya kezét őneki adja! Hogy kifizették
19   XVIII|            elleni per megnyerése után leánya kezét kedves barátja urának
20     XIX|         ellenségeihez közel: tulajdon leánya…~ ~A második választás letörlé
21      XX|          falun: „De kár, hogy nem más leánya”.~ ~Amint az utolsó házakat
22      XX| kétségbeesetten, amerre mondják, hogy leánya eltávozott.~ ~Az útfélen
23      XX|   keresztül-kasul száguldja az erdőt, leánya nevét kiáltozva.~ ~Késő
24     XXI|              legyünk!~ ~ ~ ~Kőcserepy leánya beteg; nehéz lázbeteg.~ ~
25    XXII|              sem hunyta le soha, s ha leánya mellett nem volt, minden
26   XXIII|      megdöbbent előtte. Ez Szentirmay leánya. Azon Szentirmayé, kinek
27   XXIII|        erőltetéssel vonta el Katinkát leánya ágyától. Attól félt-e, hogy
28   XXIII|            rettegett, hogy azon férfi leánya, ki most őmiatta nyugszik
29     XXV|               Kőcserepy részére, hogy leánya kezét megnyerje, és hogy
30     XXV|       rászedett.~ ~– Hogyne tudnám. A leánya kezét ígérte önnek, s azután