Rész

 1     III|         tekintetes úrhoz.~ ~Első pillanatban nem látja meg, hogy merre
 2     III|          leülhessen.~ ~– Ebben a pillanatban szolgálatjára állok, csak
 3     III|       felülve kerek székére.~ ~E pillanatban csengettek. Bogozy morogva
 4       V|            A tanácsos remekelt e pillanatban.~ ~Arcán egyetlen varázsa,
 5    VIII|           Úgy dobogott a szíve e pillanatban.~ ~Az öreg Pál megcsóválta
 6    VIII|  Gyámatyja képe sápadtabb volt e pillanatban, mint egy halotté. Egészen
 7       X|     reszketését érzé a földnek e pillanatban.~ ~Hogyne reszketett volna!
 8       X| fagyasztá a vonásokon.~ ~A másik pillanatban mindenki rohant az ajtók
 9       X|         juthattak többé oda.~ ~E pillanatban ismerős hang szólalt meg
10       X|       fagyos torlaszt emelt.~ ~E pillanatban a széles utca végén vereses
11       X|         közelebb nyomult, s azon pillanatban ő is megismeré a gyermeket.~ ~–
12       X|       valaki így megsiratja.~ ~E pillanatban úgy tetszék, mintha titkos
13       X|         van ott alant.~ ~A másik pillanatban egy lábtó csapódott az ablakhoz,
14       X|       hangon, amidőn a következő pillanatban szétváltak az ablak függönyei,
15       X|    irántam való haragját ebben a pillanatban, akármiért neheztel rám,
16       X|      ellenemondhatott volna.~ ~E pillanatban oly sebesen vert a leányka
17       X|     forró harmatcseppek.~ ~Ah, e pillanatban megtudta, mi az a sötét
18       X|        kormányozni, a jég minden pillanatban megreszkettette, s a folyamár
19       X|       kiált az ájuldozónak… Azon pillanatban ropogva dűl össze az épület,
20       X|  Fordítsátok fel a hajót!~ ~Azon pillanatban megragadák a főherceg kísérői
21       X|       báró Berzy, mintha ebben a pillanatban semmi más egyéb gondolni
22     XIV|     volna eszébe, hogy egy ilyen pillanatban okosan gondolkozzék; ki
23      XV|     maradt, hogy járkálhasson; e pillanatban nem lett volna képes egy
24   XVIII|         hagyni a megyeházat.~ ~E pillanatban jött Bogozy a maga kokánfalvi
25   XVIII|   lóháton Emánuel barátunk, ki e pillanatban a legfontosabb embernek
26   XVIII|          a géniuszt, aki ebben a pillanatban megőrizte Bogozyt attól,
27     XXI|        egy hüvelyknél.~ ~A másik pillanatban már ismét helyén volt. Legkisebb
28     XXI|      egész mellét.~ ~A következő pillanatban egy irtóztató ordítást hallani;
29    XXIV|         Tarnaváry kezét, és azon pillanatban mind a két férfi arca ellágyult,