Rész

 1      II|         hogy itt tisztelhessük.~ ~– Magam is sajnálom, hogy kötelességeim
 2      II|     maradjon itten más, mint akikre magam sem adok semmit.”~ ~Az előkelő
 3     III|            engemet a nagyságos úr a magam útján menni, s ne elegyedjék
 4      IV|        Megérkezik. Holnap lesz itt. Magam beszéltem **-yval. A Magyar
 5      IV|           ám olyan hamar. Én csak a magam fejétől tettem az ajánlatot.
 6       V|             ön bizton e részről; én magam fogom őt efelől értesíteni.
 7       V|            férfit is zavarba hozza. Magam tapasztalásából mondhatom.~ ~(–
 8     VII|              Hány esztendős?~ ~– Én magam csak negyvenkettő, hanem
 9    VIII|             cseléd készséggel –, én magam vigyáztam fel a berakásnál,
10       X|         tessék kivételt tenni. Én a magam részére óhajtok egy csónakot,
11       X|             a tekintetes úr, hogy a magam házát is veszendőben hagyom,
12       X|            mondják, de nem igaz. Én magam jobban tudom, hogy milyen
13       X|        minden ember szeméből; tudom magam is, hogy kiállhatatlan vagyok,
14       X|           zsámoly is, amelyen ülsz, magam hímeztem, az ágyam és hímzett
15     XII|             leányát. Szeles kölyök. Magam is majd elpatkoltam akkor,
16     XII|            behunyom szememet, akkor magam előtt látom Pestet.~ ~Midőn
17     XII|          fog lenni az?~ ~Hogy látom magam előtt e paloták sorait,
18    XIII|             a hegyek közé, beveszem magam egy forrás mellé, ott iszom
19    XIII| megerősödött? No, majd meglátja. Én magam érzem, hogy javulok, hogy
20      XV|              Mentenem kell őket. Én magam jártam utána, hogy e pert
21     XVI|       méltóságod, ne mást; én saját magam kiálltam ezt a kúrát, olyan
22     XVI|        kinevezzék nemesembernek! Én magam teszem le az indigenátusi
23    XVII|           remegő kezeibe vette.~ ~– Magam győződtem meg róla; az eredetiek
24     XIX|        Azért e választás ellen mind magam, mind jelölttársam nevében
25      XX|       ötvennégy esztendős, hanem én magam is.~ ~Még akkor milyen fiatalok
26     XXI|         közöttetek, mint az oszlop. Magam kezdem szégyellni magamat,
27   XXIII|      visszaadom önnek jószágait, és magam elmegyek innen. Elég gazdag
28  Vegszo|        valószínűtlennek látszhatik. Magam is aggodalommal választottam
29  Vegszo|        legtöbb rokonszenvet, miként magam, és mégis ez tűnik el, ez