Rész

 1      II|         furcsa lovagra, míg a többi közel állók kíváncsian fordíták
 2      II|              Régóta van Pesten?~ ~– Közel egy esztendeje.~ ~– Mégsem
 3       V|             Maszlaczky úr itt ismét közel volt már ahhoz, hogy sírva
 4      VI|            volt szabad a kastélyhoz közel lenni.~ ~A roppant váracs
 5       X|       látszik azt észrevenni.~ ~Már közel volt tizenegy óra, midőn
 6       X|              Én odalovagoltam hozzá közel, hogy hallhassam, mit beszél. „
 7       X|          robajjal omlott össze, oly közel hozzájok, hogy a hullámot
 8       X|           vette róla szemeit.~ ~Már közel voltak a Kőcserepy-házhoz.
 9       X|           épületben; de az mind oly közel hangzott, mintha lábaik
10       X|              legvalóbb próbája. Oly közel hozzá a halál, és ő nem
11       X|           Zoltán.~ ~Azok nem tudtak közel jönni, a tutajnak kellett
12       X|          úgyis elég segítő kéz van, közel sem ment, midőn Vilmát a
13       X|         rátalál; minden szűkölködőt közel jószágára szállít, s saját
14     XIV|            celebritás, aki szeretne közel is lenni, távol is egyszerre
15     XIV|     Katinkát kísérték. Szentirmayné közel rokonai voltak. Őszintén
16     XVI|    csizmámat, William!~ ~Maszlaczky közel volt az elájuláshoz. A doktorhoz
17   XVIII|        mihez kapjon.~ ~A tanácsosné közel volt az elájuláshoz. Ilyen
18   XVIII|             Senki sem járt hozzájok közel, mindenkit elfoglalt a vigalom.~ ~–
19   XVIII|           címezve.~ ~De most igazán közel volt Eveline az elájuláshoz.~ ~
20   XVIII|            őellene.~ ~Maszlaczky úr közel volt hozzá, hogy a negyedik
21   XVIII| odatámaszkodék az ifjú székére, oly közel hajolva hozzá, hogy ha az
22   XVIII|            biztosíthatom önt. Aztán közel van a tisztújítás, a főispán
23   XVIII|             sem értene, pedig olyan közel jártak az orrához ököllel,
24     XIX|         leggyűlöltebb ellenségeihez közel: tulajdon leánya…~ ~A második
25      XX|               stb. 1~ ~Ilyenkor, ha közel lehetne hozzá, és egy kés
26     XXI|            gyilkosnak.~ ~Az idő már közel, sietni kell; még egyszer
27   XXIII|               kérdé a tanácsos, oly közel hajolva beteg gyermekéhez,
28   XXIII|          Csak most érzem azt, midőn közel állok elvesztéséhez. De
29   XXIII|              Zoltán odalépett hozzá közel:~ ~– Hogy érzi magát kegyed? –