Rész

 1      II|            mást születése helyezett. Érzé tán magában, hogy ő is képes
 2      II|          mellőle, s olyan könnyülten érzé magát, midőn végre kicsikéjével
 3     III|          mondom.~ ~Abellino a szobát érzé maga körül forogni e szavakra.~ ~–
 4       V|          által lesújtva, csüggesztve érzé magát, mert hiszen bizonyos
 5       V|     biztosítani.~ ~Maszlaczky úr úgy érzé magát, mintha mézzel kenegetnék.~ ~–
 6       V|       gondolatnál mennyei magasságig érzé lelkét emelkedni Eveline.~ ~
 7     VII|             általa. Rudolf reszketni érzé minden tagjait, mintha valami
 8    VIII|       keresztülmenni.~ ~Zoltán zúgni érzé maga körül a világot. Tán
 9    VIII|          engedje magát általa hatni; érzé, hogy lelke szilárdságától
10    VIII|              egy nehéz szörnyetegtől érzé keblét megszabadulni, melyet
11      IX|            eltávozott fiú után, most érzé csak, milyen nagyon szerette
12      IX|            elhagyatva, oly szomorúan érzé magát e hízelgés, e nyájasság,
13       X|            környék lázas reszketését érzé a földnek e pillanatban.~ ~
14       X|    fáradalmainak emlékét, mint romot érzé leroskadni vállaira? Óh,
15       X|        utcákon futók kiáltozásait, s érzé a pillanatig tartó földrázkódást,
16       X|           ellen törnie. Mindamellett érzé Zoltán, hogy a ló ereje
17       X|          susogva. Odanyújtá kezét, s érzé, hogy azt egy másik kéz
18       X|        megeredtek könnyei, és Zoltán érzé, mint hullanak arcára e
19     XIV|           ifjú az egész paradicsomot érzé magára szakadni! Ez a hang,
20     XIV|           Zoltán minden vérét fejébe érzé tolulni, alig látott, alig
21     XIV|           hármas címet.~ ~Zoltán úgy érzé, mintha nem az asztalára,
22     XIV| megkönnyebbült, megerősödött szívvel érzé magát. Az óra éppen egyet
23     XVI|        stellionatus!~ ~Maszlaczky úr érzé, hogy még így sohasem volt
24     XVI|         jártányi ereje. Kénytelennek érzé magát cipőit vétetni elé.
25   XVIII|            Maszlaczky úr nyomorultul érzé magát, mint egy leforrázott
26     XIX|             a főispán is megrendítve érzé magát. Lehetetlen volt neki
27      XX|        lelkét, elzsibbasztá idegeit; érzé, mily segélytelen, mily
28     XXI|           történt.~ ~Zoltán a földet érzé emelkedni lábai alatt.~ ~–
29   XXIII|         nyugodt, bölcs férfiú a vért érzé zsibbadni ereiben, és nem