Rész

 1      II|    előttünk ismeretlen világban.~ ~Legelső a háziasszonyság és háziúr,
 2      II|         valamit nézne, s a rózsa a legelső zökkenőnél kihullott hajából.~ ~
 3     III|          nagyságod boldog álmait a legelső sírásával, mellyel a világra
 4      IV|           előtt nem voltak zárva a legelső művésznők budoárjai, a színházak
 5       X|           visszaérkeztek, ő volt a legelső, aki a hintó ajtaját kinyitá,
 6       X| kisasszonyt, az én keblem legyen a legelső, mely azt felfogja róla.
 7       X|            kiálta rájok Kovács, ki legelső vette őket észre.~ ~– Nos,
 8       X|           hála, vagy fájdalom.~ ~A legelső borzalmas éjszakán látjátok
 9       X|         láttuk mint omlott össze a legelső ház, hogy hágott az árvíz
10    XIII|         Saját kívánatára a környék legelső celebritásai veték befolyásukat
11    XIII|      szobába, melybe a belépőnek a legelső dolga az, hogy a szeme világát
12     XIV|         Pesten kikötött a gőzös, a legelső bérkocsiba vetve magát,
13     XIV|            az ember olyan vén!~ ~A legelső irat volt a keresetlevél
14     XIV|    gondolat, hogy midőn Szentirmay legelső védiratát kezébe vette,
15     XIV|                Úgy is történt.~ ~A legelső ítélet fonalát metszé a
16   XVIII|            eltűnése felől, amint a legelső gratulációk után négy szem
17   XVIII|          van címezve, felbontja, s legelső, ami szemébe ötlik: Maszlaczky
18   XVIII|    ordításról, mellyel közeledtek; legelső volt a cigánybanda, mely
19   XVIII|        köszönhető, hogy mindjárt a legelső taktikai előnyt az elsőbbeknek
20   XVIII|         volt; vagy ha nem tudta, a legelső alkalommal bizonyosan megtanították
21   XVIII|           alóla.~ ~Az volt tehát a legelső feladat, hogy korán reggel
22   XVIII|           hat órán az idő, midőn a legelső csapat Kőcserepy választói
23   XVIII|         Üssétek agyon! – ez volt a legelső kiáltás, mely minden oldalról
24     XXI|           őt magával szobáiba.~ ~A legelső ajtónyitásnál mind a két
25   XXIII|          hogy olvassa el. Zoltán a legelső soroknál megilletődve hajtá
26   XXIII|    Csendesen!~ ~A nap most lövelli legelső sugárait az ébredő tájra,
27    XXIV|            hete fejlett ki rajta a legelső bimbó. Napról napra leste,