Rész

 1      II|  Emánuelnek kellett megszenvedni érte, őt illeté gúnyos szemrehányásokkal,
 2     III|     ahhoz képest, amit átengedek érte. Gondolja meg ön, uram. –
 3      IV|     magokban: „Valami nagy dolog érte ma Maszlaczky urat, mert
 4      VI|        fia-e a hazának, mint aki érte századok előtt a csatatéren
 5     VII|       este van. Talán valami baj érte? Különben nem maradt volna
 6     VII|         Madaras felé.~ ~Feleúton érte a lovász a grófot. Rudolf
 7      IX|      Rudolf levelének olvastával érte. Akkor ilyenforma magánbeszédet
 8       X|    vállamra ütött: – „Hát menjen érte!” – monda, intve egy altisztjének,
 9       X|          melyben a rémület perce érte. A félig felemelt poharak
10       X|     utánunk. – Nagyobb kár volna érte, mint egypár rideg, haszontalan
11       X|     tudniillik, hogy nem kellett érte olyan messze menni, s meleg
12       X|          az isten áldja meg őket érte. Hogy a legnagyobb veszélyből
13     XIV| Előkerítem én. Hol van? Elmegyek érte Erdélybe is, ha parancsolja.~ ~–
14     XIV|          a per, száz aranyat kap érte.~ ~Azzal elsietett. Bogozy
15     XIV|     tette, mert nagyon megnézték érte az embert, s bizonyosan
16     XIV|     vette, s purifikálni kellett érte magát, hogy tisztességes
17   XVIII|         ugyan mit feleselt volna érte ezzel az emberrel.~ ~Maszlaczky
18   XVIII|        tudhatják, milyen balsors érte őket véletlenül, aminek
19   XVIII|       fel is áldozta volna magát érte örömmel, ha az önzés, a
20   XVIII|          Két izromban lefizettem érte a bírságot, amint láthatta
21   XVIII|      találja eltenni, ne üssenek érte lármát, engedjenek mindent
22   XVIII|     békétlenkedése a végső fokot érte el. A tarka tollasok belefáradtak
23      XX|       negyvenes éveit mint férfi érte meg, vén az az ötvenesekben;
24    XXII|         A világot magát odaadnám érte.~ ~Erről tudósítani kelle
25   XXIII|       hogy veszélyben van, és mi érte mentünk.~ ~A beteg szemei
26   XXIII|       atyámmal, beszélj anyámmal érte. Ne időzz sokáig!~ ~Kőcserepy
27   XXIII|         midőn Katinka visszajött érte. Éppen a betegtől jött.