Rész

 1      II| emelkedett, s néhány év alatt a puszta, kopár helyen virágos ligetek,
 2     III|     köntösét venné is magára, a puszta érintkezés által oly tarkává
 3       V|      előtt, midőn anyját látta. Puszta tekintete által lesújtva,
 4      VI|        rendesen a hidat, hogy a puszta lábaknál nem maradt ott
 5      VI|    átalakulás kedvenc képe. Nem puszta ez többé, hanem paradicsom;
 6       X|  szabadítva meg egyebet, mint a puszta, meztelen életet…~ ~E felelet
 7       X|    ellenfelének, tehát csak úgy puszta marokkal rontott bele. Egy
 8       X|       mezetlen rakják ki őket a puszta romokra. Hol van most az
 9       X|   visszásan hangzik e kacagás a puszta falak között.~ ~Ah, ezek
10       X|       tegyék ki őket valamelyik puszta házba, csak ne gyötörjék
11     XII|      vetette-e ki a szél valami puszta szigetre, mint Robinsont?
12     XIV|     mikor éjszaka sötét erdőben puszta mocsáros helyen utazunk.
13     XIV|        azt, hogy e védlevél nem puszta törvénykezési okirat, mely
14    XVII|       hozzá beszélni; bejárta a puszta termeket, a puszta temetőt,
15    XVII|    bejárta a puszta termeket, a puszta temetőt, beszélt a puszta
16    XVII|       puszta temetőt, beszélt a puszta levegővel, itt és amott;
17   XVIII|   vérerek egész hálózatát lehet puszta szemmel látni; szénfekete
18   XVIII|    lelkét, hogy ezek az emberek puszta szóval több eredményt bírtak
19   XVIII|          hogy többet érnek azok puszta kézzel, mint ő minden kincseivel
20     XXI|     jelenlevőket sem látja, s a puszta erdőről beszél, melyben
21     XXI|  eszünkbe jut a történet, midőn puszta ököllel küzdött félóráig
22    XXII|      istenem – mi volt ott? Egy puszta berakott fal; kő és mész,
23    XXII|        És azon belül? Üres tér, puszta levegő, amelyről tudja minden
24    XXII|       betegeknek, ami nekik egy puszta hangról elmondja, amik történtek.~ ~–
25   XXIII|       ég alatt, s hallgatná egy puszta árokpart mellé húzódva a
26    XXIV|         előtt.~ ~Az egész nagy, puszta kastélyban egyes-egyedül