Rész

 1       I|        elfogadják a jó tanácsadást; hisz akik e közös házban megjelentek,
 2      II|         sarkairól. – Az lehetetlen! Hisz ön kaszinóból jön, a kaszinóban
 3     III|             ha valaki dicséri, mert hisz azt, hogy ő okos ember,
 4     III|           uram, ön engemet mesékkel hisz traktálhatni. Túl vagyunk
 5       V|         azért csalatkozik, és mégis hisz, mégis szeret; és ez a szenvedés,
 6       V|            Kárpáthy-urodalom iránt. Hisz ön tulajdona leend az, s
 7     VII|             akarod, hogy elváljunk? Hisz emlékkönyv arra való, hogy
 8     VII|           is lehet Zoltán oly bohó? Hisz őnekik nem kell elválni
 9     VII|    megmagyarázni e távollét okát.~ ~Hisz Rudolf Szentirmán volt még
10       X|             sok magnetizmus van; ön hisz a magnetizmusban, ugyebár?
11       X|         betakarta vele a koldusnőt; hisz ő azért nem fog megfázni,
12       X|     taníthatja őt tiltott eszmékre, hisz ő maga sem ismer semmit,
13     XIV|        évődék vele a septemvirné –, hisz az a kis barna valahányszor
14     XIV|             az ő szép ismeretlenje. Hisz ez az ő szívereklyéje, az
15     XIV|            őt kicsikéjének nevezni, hisz oly karcsú, oly délceg hajadon
16     XIV|          pert akarnám leíratni.~ ~– Hisz az legkönnyebb, nagyságod
17     XIV|             gyorsan a fiskális.~ ~– Hisz azt a vén invalidus gavallért
18      XX|             néznek mind a ketten.~ ~Hisz csak ez az egy igaz érzésök
19     XXI|          félnek általa megöletni.~ ~Hisz ő is éppen csak ezt akarta.~ ~
20     XXI|           meg akartad őket kínzani, hisz az lehetetlen, hogy te meghalj.
21    XXII|         tudott neki többet mondani. Hisz a lázbeteg tudja, hogy mit
22    XXII|              Mi otthon, és ő itten. Hisz ő nem bántott titeket soha,
23   XXIII|         gondolkozás után kimondá: – Hisz ön úgyis itthon van már.~ ~
24   XXIII|          örülök neked. Ne sírj hát, hisz egy jó halál többet ér egy
25    XXVI| datolyapálma helyén fenyő teremhet, hisz ahhoz ezer meg ezer esztendő