Rész

 1       I|  József-külvárosban, a Kerepesi úton lőn kimérve egy szerény
 2       I|       csoportosultak a Kerepesi úton azon nap reggelén, melynek
 3      II|      kik hasonló pályát hasonló úton futottak meg, mindegyik
 4      II|    éjszakán, ha nagy sár van az úton, leszállít a hintóbul, hogy
 5      II|   lovászának, hogy vigyázzon az úton barátjára, s azután a vezetékeket
 6      II|    kinek kocsiját Kovács még az úton kapta, maga sürgetett legjobban
 7      II|       oly jókedvű volt az egész úton, mintha a mítoszi istenek
 8     III|   Kárpáthy-örökség ugyanazon az úton fog menni, melyen az édesatyjáról
 9      IV|        van, mint én? Én azon az úton nem folytathatom.~ ~– Hát
10      VI|     kétfelől beszegve. A rendes úton járónak csak a távolból
11      VI|    melyek között deszkasimaságú úton robognak végig a boldog
12    VIII|         ezer aggodalom kínzá az úton. Álmatlanságtól érzékeny
13    VIII|     tiszteletre méltók. Egyenes úton járj, igaz légy, mert az
14       X|     egyszerre végiglátott a sík úton.~ ~– Jézusom! – kiálta fel
15       X| utánaküldtem a kisfiút, csak az úton meg ne ennék a halak.~ ~
16       X|   ereszei.~ ~Lehetetlen volt ez úton továbbmenni. Az omladék
17     XIV|         poros, rögös, rendetlen úton, egyszer maga is észrevevé,
18   XVIII|      kocsis mellett, s az egész úton mindig beszélt a forspontos
19   XVIII|    hetök volt e veszteséget más úton helyrehozhatni.~ ~Az ő követjelölt
20   XVIII|       könnyebben hozzájárulható úton kísérték meg a tömeget:
21   XVIII|         a megyeházat, s azon az úton, melyen néhány óra előtt
22     XIX|         nem foglalhatok azon az úton, melyen engem ez alkotmány
23      XX|     közé, gátoljátok meg minden úton e találkozást; tegyetek
24   XXIII|       jutott vissza, csodálatos úton, szeszélyes játéka által