Rész

 1      II|           tehát, ha ideállá válnak magok is, annyira, hogy még a
 2      II|        most már nagyot kacagnak ők magok is; de hogy még most is
 3     III|   ügyködvén helyette. Minden betűt magok az illető felek írnak bele,
 4      VI|         föld, nincs munkátlan kéz, magok a rakoncátlan elemek is
 5     VII|           ült egyszerre szíveikre, magok sem tudták, hogy mi az.
 6       X|          életpálya kezdetét látták magok előtt, midőn Pest sorompóin
 7       X|            tegyenek értök valamit, magok sem tudták, mit. A lépcsők
 8       X|       elszabadulásának éjszakáján. Magok a falakon függő ős nagyúri
 9       X|          jó emberek minden evezőt, magok is végigfeküdtek a csónakban,
10       X|        Hallatszott, hogy vágják be magok után az ajtókat, hogy futnak
11       X|            még nem is éltek; de ha magok előtt látják a halál eleven
12       X|           és zöld nyomokat hagynak magok után, ahol megmarkolásszák
13       X|            tehetetlenek, miként ők magok. A tér vásári bódékkal van
14       X|         kellemetes ifjak leszedték magok közé a félénk nimfákat,
15    XIII|            őket menni karonfogva a magok útján.~ ~
16   XVIII| megkérdezné, hogy mit akarnak, tán magok sem tudnák.~ ~Hogyne volna
17   XVIII|          mezítláb járnának, s soha magok eszétől fel nem találták
18   XVIII|          érdekeitekért, hogy saját magok ellen képviseljenek benneteket!…”~ ~
19   XVIII|          áldozat nem kíméltetik.~ ~Magok a fő-fő tekintetes urak
20   XVIII|          Ez jó fogás volt – mondák magok közt a Kőcserepy-pártiak –,
21   XVIII|      felemeltek valakit a vállukra magok közől, s annak beszédet
22   XVIII|           egynémely úr fejét, s ők magok hadat izentek egész Bihar
23   XVIII|          négyezer emberét, most ők magok futottak el a kokánfalvi
24    XXII|        vele érintkezni. Az orvosok magok tanácslák Kőcserepynek,