Rész

 1      II|                 Hiszen oly távol tartom magamat tőle.”~ ~Úgy sietett mellőle,
 2     III|              ebben a grófot, mint saját magamat; hanem ez nem tartozik a
 3     III| csúfondároskodás. Hiszen, ha meg akarom magamat alázni, odamegyek unokaöcsémhez,
 4      IV|         becsületemre mondom, főbe lövöm magamat.~ ~– De hát hogyan gondolja
 5      IV|              Higgye el, hogy nem bírnám magamat rávenni, ha éhen halnék
 6       V|             derék asszonyságnak.~ ~– Én magamat ajánlom. Bátor vagyok reményleni,
 7       V|              komolyabb férfiúnak hiszem magamat, hogysem hasonló hivalkodásokra
 8    VIII|                vesznek körül, úgy érzem magamat, mint akinek holnap már
 9    VIII|            látod, nem mentem, nem védem magamat előtted. Mondhatnám, nem
10      IX|                 az ájulásig esoffirozni magamat.~ ~A méltóságos asszony
11       X|               megy a víz. Én nem hagyom magamat megcsalni, tudja az úr;
12     XII|                 írja, hogy ne fárasszam magamat a pénzküldéssel; mert amit
13     XII|              Inkább csónakon vitetem át magamat! Pedig irtózom a víztől,
14      XV|       forgatásokat elkövetve –, hogy én magamat valami különös derék embernek
15      XV|                hogy ily gyöngén viselem magamat, midőn éppen azt kellene
16      XV|           volnék megölni valakit, talán magamat. Siettesse az ügyet; ha
17     XVI|                 hogy beteg legyek, hogy magamat doktor úrral újjáalkottassam.~ ~–
18     XVI|                 dolgokkal nem fárasztom magamat. Elég sok ideig voltam ennek
19     XVI|              Nagyságos uram, én ajánlom magamat! Én senki kedveért el nem
20    XVII|                engem, most én tiltom el magamat. E percben semmi sem vagyok.
21     XXI|                 Magam kezdem szégyellni magamat, hogy az összes magyar nemességben
22   XXIII|                 És most olyan jól érzem magamat, úgy szeretlek, úgy örülök
23     XXV|                 gondolni talán, hogy én magamat ki engedem játszani? Talán
24  Vegszo|                gyönyörűségben nem tudom magamat részesíteni, s őszintén