Rész

 1      II|         Mily ideál gyermek! Ez a komoly, magasztos arc egészen hasonlít
 2      II|        tetszik magának.~ ~Zoltán komoly arccal intett neki, hogy
 3      II|      örült, hogy ez ifjút, kinek komoly, eszes arcát még évek előtt
 4      II|      melyet az ifjú hazafiak oly komoly arcokkal végeznek el egymás
 5     III|        fiskális most tökéletesen komoly arcot öltött, s még a pipát
 6       V|  könnyelmű hibáinak ki van téve; komoly, derék, tekintélyes férfi
 7       V|  Eveline-é.~ ~Soha gyermeket ily komoly, magába vonult kedéllyel
 8       V|         én ismerőseim között egy komoly, érett eszű és szívű, szilárd
 9       V|          fogtok illeni; ő is ily komoly.~ ~Maszlaczky úr tegeztetni
10       V|       ábrándozik.~ ~Kőcserepy úr komoly kifejezést parancsolt arcának.~ ~–
11    VIII|      beszélni hozzá.~ ~– Ön elég komoly arra, kedves Zoltán, hogy
12    VIII|         egyszerre előtte álltak. Komoly borzalommal tekinte maga
13       X| kisasszonyokéban, ha az embernek komoly céljai vannak. Tehát egyenesen
14       X|         fejecskéjét, mint valami komoly édesanya. Még csak nem is
15     XII|          becsülő szerénységét, a komoly, ábrándtalan férfit.~ ~Mindezek
16    XIII|         Bizonyosan megházasodom. Komoly szándékom van reá. Elveszek
17     XIV|         tárva ön előtt.~ ~Zoltán komoly, nyugodt arccal állt Kovács
18     XIV|    Következének a védiratok.~ ~A komoly, nemes védelem minden sorában
19    XVII|       arccal fog megjelenni azon komoly férfiak előtt, kik azzal
20    XVII|         tekintet e változatlanul komoly arcra ismét más gondolatra
21   XVIII|     gyanítjátok-e azt, hogy ez a komoly gyermek mit gondol olyankor,
22   XVIII|  üdvözítő mosolygással, majd egy komoly, bánatos férfi, vonásaiban
23   XVIII|      szemei nem látták őket.~ ~A komoly, erős férfialak hátul maradt
24    XXIV|        nem teljesítené?~ ~A nagy komoly férfiak leültek a terem