Rész

 1      II|     tanácsos úr hátralép, szabad tért engedve a főispán és neje
 2     III|       ismét elébbi feszültségébe tért vissza. – Nem értem.~ ~–
 3      VI|     kiszámítással szeldelik át a tért, vezetnek le minden fölösleges
 4    VIII|      meggyújtott viaszgyertyával tért vissza, mert a felnyitott
 5    VIII|      melyből csak halála órájára tért magához. Innen más szobába
 6       X|   szelíden tisztogatja meg azt a tért, ahonnan a bajusz egy része
 7       X|    cselekesznek?~ ~Zoltán sietve tért vissza a szobába. Vilma
 8       X|        míg Tarnaváry magához nem tért, senki sem tudta, hová van
 9     XIV|       szokta várni, s csak onnan tért ideiglenes szállására haza.~ ~
10     XIV|    kiitta, s egészen átjózanulva tért vissza kerti szobájába.~ ~
11      XV|        kis időre ezt a patetikus tért, s beszéljünk mint filozófok
12     XVI|         lenni!~ ~Másnap karöltve tért vissza az orvos úrral a
13   XVIII|          a megnyugtató válasszal tért vissza, hogy a volt ifjú
14   XVIII|        csak a levéltári teremben tért annyira magához, hogy szólni
15   XVIII|      másnak ne adja.~ ~Késő este tért vissza Tamás a boltból a
16   XVIII|          És amint azután magához tért, s nyugodtan végiggondolta,
17   XVIII|     örülök ön szép tehetségeinek tért nyithatni, kedves barátom.
18   XVIII|          bitorolják a választási tért.~ ~– Be kell taszítani szekerekkel
19     XIX|    néhány percre egészen magához tért, lankadtan susogá: „Minő
20      XX|      erdőbe, ő is a helység felé tért, s nem bírt magának semmit
21     XXI|          Rudolf hamarább magához tért.~ ~– No, az ugyan különös,
22   XXIII| Csendesen~ ~A tanácsos szobájába tért, s leült levelet írni.~ ~
23  Vegszo|       tanúság van, kissé nagyobb tért szenteltem. Amik ott fel