Rész

 1      II|            asszonyság azután meghalt; hogyan, mi által, arra senkinek
 2     III|              Abellino meghökkent.~ ~– Hogyan értsem ezt?~ ~– Igen olyanformán,
 3     III|               ismételni: mi nem elég, hogyan nem elég?~ ~Végre elsült
 4     III|           ügyvéd gondolatait.~ ~– Hát hogyan nyerjem meg, mondja ön.
 5     III|              úgy. Hanem én megmondom, hogyan. – Ajánljon kedves nagyságod „
 6      IV|             lövöm magamat.~ ~– De hát hogyan gondolja azt kedves nagyságod,
 7    VIII| összeszorított öklein is meglátszott, hogyan fojtja el felküzdő keservét,
 8    VIII|          fojtja el felküzdő keservét, hogyan erősíti meg magát. Szemei
 9       X|            kezét, s – maga sem tudta, hogyan történt – csak azt vevé
10       X|               szerethet senki.~ ~– De hogyan lehet az? – kérdé a vak
11     XIV|               ön magát egy kissé!~ ~– Hogyan? – kérdé az ifjú, a tapasztalatlanság
12     XIV|       előcsarnokon; ő maga sem tudta, hogyan történt, amint egyszer visszafordult,
13     XIV|             perből. Nem akarta tudni, hogyan vádolják Rudolfot, hogyan
14     XIV|             hogyan vádolják Rudolfot, hogyan védi ő magát. Előtte tisztán
15      XV|             hát magamra vállalom.~ ~– Hogyan?~ ~– Azt bizonyosan meg
16   XVIII|            lett. Semmije sincsen.~ ~– Hogyan történhetett az?~ ~– Más
17   XVIII|       felvilágosítani?~ ~– Nem értem. Hogyan?~ ~– Uram, kedves uram!
18   XVIII|            okos szót nem tud mondani. Hogyan tudna? Csak sír, csak zokog,
19   XVIII|               Kárpáthy!~ ~Mi volt ez? Hogyan volt ez? Álom-e ez? A nyelvek
20    XXII|       Kőcserepy azt is elmondta neki, hogyan és mi módon akarja e szándékát
21   XXIII|        világos volt a tanácsos előtt, hogyan tévedt el Vilma a szetirmai
22  Vegszo|              hát a mellékszemélyekkel hogyan, mi történt tovább, krónikai