Rész

 1     III|    kigömbölyített tényekül adni elő, miknek összegéből én, mint a napvilágot
 2      IV|             évei, a pompás kalandok, miknek hőseül városszerte őt ismerék
 3       V|  kifejezéseit az anyai gyöngeségnek, miknek tudata a gyermekszívet annyira
 4       V|         ideál érzelmek rendszeréről, miknek alakulását Maszlaczky úr
 5      VI|          házsorok, náddal födelezve, miknek barnaságából itt-ott kivirított
 6    VIII| félelemalakot gyűjte össze lelkében, miknek még a csípős reggeli szellő
 7       X|          durva elhájasodott vonások, miknek laposságát nagyon segíti
 8       X|        dühével rugdalták az ajtókat, miknek szerencsétlenségükre igen
 9       X|      sikátorokon vitt a rémséges út, miknek alacsony házaiba az ablakokon
10       X|               szép metszésű ajkakat, miknek minden szava annyi szívet,
11       X|            épületek előtt haladt el, miknek erkélyéről úri halvány arcok
12       X|               omlatag házak mellett, miknek vízből kiálló tetején halálfélelem
13       X|          szeretné, ha azon karoknak, miknek ereje a hitregék mondáival
14     XIV|              még sejtelmed sem volt, miknek csípése halálos, lehelete
15     XIV|               Ezek az imádott arcok, miknek emléke a kárpátfalvi sötét
16    XVII|            alá közcélú vállalatokra, miknek létrejötte nagy diadala
17   XVIII|           sima kezecskéket tapintva, miknek édes érintése a szív mélyéig
18      XX|       kilátásokkal volt kecsegtetve, miknek elnyerése a fényes sikertől
19     XXI|             azon gonosz csapásoknak, miknek sebe gyógyíthatatlan; s
20   XXIII|         villámok deríték fel olykor, miknek mordulása mindinkább közelgett,
21   XXIII|        ajtaját, s csendes léptekkel, miknek zaját elfogja a padlatolat