Rész

 1       I|             mondják, hogy kicsiny és nemigen fényes.~ ~Ez a ház: a pesti
 2      II|            rekedve, éles és darabos; nemigen sokat törődik az emberekkel,
 3      II| ihogva-vihogva gyűltek a háta mögé s nemigen iparkodtak halkan tenni
 4      II|               melyet még azon időben nemigen viseltek, némi egzotikus
 5     III|             Reménylem, hogy ez a per nemigen fog nyomtatásban napvilágot
 6     III|         nagyságod ajánlatát, mely őt nemigen törvényes állással kínálta
 7     III|             imádókban megszorulva, s nemigen törődik velök. Ami pedig
 8      IV|      diszgusztálni.~ ~Abellino ugyan nemigen értett az elsorolt diákbűnökből
 9    VIII|       munkához. Vén legény volt már, nemigen akart neki szót fogadni
10       X|          ekkor homályos volt az idő, nemigen lehetett látni; még egy
11       X|         felelt:~ ~– Ámbár ez éjszaka nemigen hasonlít a velencei karneváléjhez,
12     XII|             te Angliáddal. Itt ugyan nemigen hánykolódunk a millióinkkal,
13    XIII|         zsidó.~ ~(– Üm. A fantáziája nemigen javult a nagy kúrában –
14     XIV|      kiabálnak!~ ~Színházba az ember nemigen azért járt, hogy a becsületes
15     XIV|            lábig.~ ~Arannyal fizetni nemigen volt szokás az én emlékezetemre
16     XVI|            volt. Ügyvédek és orvosok nemigen szoktak párbajt víni. Az
17   XVIII|           itt Kőcserepyéket, s biz ő nemigen szokta nézni, hogy mivel
18   XVIII|             Spanyolországban; biz az nemigen ismerheti alkotmányos szokásainkat.~ ~–
19   XVIII|              s annak kedvéért biz ők nemigen erőtették meg hangműszereiket,
20     XXV|         Maszlaczkym, az első két hét nemigen kellemetes, amíg az ember