Rész

 1      II|         menjünk beljebb.~ ~A nagy teremben, melybe innen belépünk,
 2      II|       pillanat, és ő otthon van a teremben. Őelőtte senki sem ismeretlen,
 3      II|        már régóta egyedül sétál a teremben, nem találva hirtelen eltűnt
 4      II|           a szíven belül van.~ ~A teremben ezalatt megszólalt a zene,
 5     III|        körös-körül, pedig nincs a teremben senki más, mint fráter Bogozy,
 6       V|      átelleni ajtón eltűntek, s a teremben Eveline egyedül fogadá.~ ~
 7       V|      látszott lenni azzal, hogy a teremben annyi nagy tükör van, mikből
 8      XV|  hallgatott annak szavaira, míg a teremben alá s fel sétáltak egymással.~ ~–
 9   XVIII|       helyről, s csak a levéltári teremben tért annyira magához, hogy
10   XVIII|           többé”!~ ~Odabenn a víg teremben zajosan csendülnek össze
11   XVIII|   forrongás egészen elcsillapul a teremben, mindenki ünnepélyes figyelemmel
12   XVIII|  általános hahota támadt az egész teremben, mely mind a két párt embereit
13   XVIII|        hangosan fel ne kacagjon a teremben.~ ~– Méltóztatott kimondani! –
14     XIX|          választók voltak jelen a teremben. A karzatok gyéren voltak
15     XXI|        percig halotti csend van a teremben; a segédek félrevonultak.
16    XXII| zongorázott itt az éjjel, a másik teremben? Itt mellettem jobbra!~ ~
17    XXII|         Az orvossal találkozott a teremben, odahívta őt magához tanácskozni.
18   XXIII|           Zoltán egyedül maradt a teremben.~ ~Ugyanazon terem volt
19    XXIV|           idegen okiratokkal tele teremben, melyben semmi nyoma sincs