Rész

 1      II|   principálisát.~ ~A főispán úr rövid, zömök férfiú volt, rendkívül
 2     III|     bezárt szekrénye írólapjára rövid tenyerével.~ ~– Azon buzgóság,
 3     III|     előtt. Ez fontos körülmény. Rövid idő múlva egy társaságban
 4     VII|        gróf?~ ~– Nincs – volt a rövid válasz.~ ~– Hm, az baj.
 5    VIII|       valószínűséget.~ ~– Önnek rövid időn el kell tőlünk válni! –
 6    VIII|        szobába vitetett át, s a rövid végóra alatt nem jutott
 7       X|         egész röviden, mégpedig rövid lélegzettel köszön be e
 8       X|     hosszú perekben, s minthogy rövid volt neki a nappal, éjszaka
 9       X|    semmit elvégezni; s minthogy rövid volt neki az élet, most
10     XIV|       fővárosát Magyarországnak rövid időre galvanizálni szokta.
11     XIV|     Kőcserepy úrnak, mely e pár rövid szóból állt:~ ~„Már pedzi!”~ ~
12   XVIII|          Reménylem, miszerint e rövid ború ismeretségünk egén
13   XVIII|         másikét szüli.~ ~Zoltán rövid időn a legkedvezőbb ajánlatokat
14   XVIII|         hasonló színű vastag és rövid bajusza kevesellni látszik
15   XVIII|     eszmék ellenhelyzetébe.~ ~E rövid időköz alatt feláll az asztal
16   XVIII|      talpon voltak, s végezve a rövid, de szükséges szíverősítő
17     XXI| természetes volt. Hiszen ez oly rövid idő.~ ~A pitvarnok azonban
18     XXI|         többé senkire.~ ~Milyen rövid a halál útja…~ ~Az óra háromnegyedet
19   XXIII|    volna ön – mondogatá neki, s rövid gondolkozás után kimondá: –