Rész

 1      II|     nevelőjéhez nőül menjen, s később sok bajt okoztak neki a
 2      II|    karjára öltve a jurátust.~ ~Később, midőn szerencsénk leend
 3      II| mintsem megszomoríthatnának, s később jó hatással vannak; korunkban
 4      IV|       sem akart az ajánlatról; később azonban mégis hajlandó volt
 5       V|       feljegyezte – fájdalom – később saját maga által megsemmisíttetett.~ ~
 6    VIII|   ismert, nem is látott talán. Később eltűnt előlem, s nevét sem
 7      IX|   Zoltánnak most a pesti, majd később a külföldi egyetemeket is
 8     XII| tudósítást. Eleinte csak várt, később türelmetlenkedni kezdett,
 9     XIV|      mint az álom, ha az ember később visszagondol rájok, s úgy
10     XIV|   árjából ki lehetett jutniok; később azonban, ahogy sötétebb
11     XIV|        is el tőle magokkal, de később az életben minden alkalomnál
12     XIV|   feledtem az asztalomon, amit később nem találtam ott, de én
13   XVIII|   nemesség eleinte csak zúgni, később hangosan kiabálni kezdett,
14   XVIII|     azokra, s onnan lármáztak; később azonban, midőn az ellenpárt
15   XVIII|    Eleinte nem hallgattak reá, később azután könyörült rajta Bogozy.~ ~–
16   XXIII|    leánykám, aludjál!~ ~– Majd később, még most nem – rebegé ez,
17    XXIV|        addig gondolatja! S tán később is, ha tollat veend kezébe,
18    XXVI|        tulajdonosuk becsült.~ ~Később maga meglátogatta a helyet
19  Vegszo|       és sokkal tisztább, mint később; tizenhárom éves korában