Rész

 1       I|   csírájában a vetést.~ ~Emeletes házak, paloták urai szánó mosolygással
 2      II|      büszkét, és jelenleg az első házak egyikét ő tartja Pesten.~ ~
 3      VI|       helység körül semmi zöld; a házak körül senki sem ültetett
 4      VI|         helység közepére, a többi házak közé, s tíz év múlva egész
 5       X|       falu tornya látszott elő, a házak már vízzel voltak elborítva;
 6       X|        voltak az utcán. Itt-ott a házak ajtai, ablakai nyitva látszottak.
 7       X|           meg kezdének látszani a házak sötét alakjai és az ablakok
 8       X|     utcában egyre omlanak össze a házak. A szegény nő hajfürteit
 9       X| vészordítást, a távolban omladozó házak siket zuhanását, és egyre
10       X|        árad, túlcsap a legnagyobb házak tetején, a legmagasabb tornyok
11       X|     között: szűk utcákon, omlatag házak mellett, miknek vízből kiálló
12       X|           gyalázatos szenvedély a házak falai mellett. Bele ne lépj,
13       X|        mentiben, a kivilágítatlan házak előtt. Minő zilált kép tűnik
14       X|          tréfa.~ ~Összerepedezett házak előtt megállanak, becsengetnek
15      XI|        napok előtt még oly pompás házak, mik állva maradtak, mintha
16     XIV|          és be; a csendes polgári házak ablakain nagyszakállú hazafiak
17     XIV|    mutatkozni kezdett az átelleni házak barna tűzfalai mögött, a
18      XX|          keresztül meglátszanák a házak. Szentirmát látni a bokrok
19    XXIV|           az utakat egyengetik, a házak falait meszelik mindenütt,