Rész

 1      II|          sokat törődött, de azért szerette mutatni, mintha mindannyit
 2      II|       dörzsölé örömében; csak azt szerette volna tudni, hogy ki lehetett
 3      II| találkozott vele mindannyiszor, s szerette megalázni.~ ~A két ifjú
 4     III|           ember.~ ~Maszlaczky nem szerette, ha dicsérték; ő nagyobb
 5      IV|           tartotta a fejében. Úgy szerette volna mondani; „Add ide
 6       V|          kell őreá haragudni… Úgy szerette volna sokszor megkérdeni: „
 7      VI|         őt szerették. Pedig ki ne szerette volna!~ ~Már gyermekkorában
 8     VII|        két leány. Mind a négy úgy szerette Zoltánt, mint testvérét,
 9      IX|          érzé csak, milyen nagyon szerette őt; búsan akasztá karját
10       X|           közbe Maszlaczky úr, ki szerette az általános bámulat emelkedését
11       X|        látszottak nézni.~ ~Matild szerette volna megtudni, hogy mit
12      XI|   emlékmondatot ennél: „Legjobban szerette hazáját”, és tudni fogja
13     XIV|          iránti tiszteletre, s ha szerette is a zsarnok szerepét, de
14     XIV|       tartották megjelenni.~ ~Azt szerette csak Bogozy. Háborítlanul
15     XVI|         nagy bosszúságára, ki azt szerette volna, hogy mind a hárman
16   XVIII|            Én? Én!~ ~A tanácsosnő szerette volna, ha férje azzal vigasztalandá,
17   XXIII|          kérdi valaki: „Miért?…” „Szerette őket Isten, mert ifjan haltak
18    XXIV|      sírás nélkül, aki oly nagyon szerette. Elteszik, eltemetik lassanként,