Rész

 1      II|        fűzött hajfürtei közé. Ez rosszul esett Zoltánnak. Alig bírta
 2     III|   nagyságos úr; mondhatnám, elég rosszul.~ ~Abellino meghökkent.~ ~–
 3     III|            Mégsem elég.~ ~A pipa rosszul kezdett égni; Maszlaczky
 4      IV|      ember, minden tagjai nagyon rosszul szolgálták.~ ~A kaszinóban
 5       V|        szépséget körülrajongnak, rosszul érzették magokat körüle.
 6       X|  menekvők szomorú csapatjai, kik rosszul öltözötten, gyermekeikkel
 7       X|    tovább, Zoltán, mert mindjárt rosszul leszek! – kiálta közbe a
 8       X|          megijedt, mert különben rosszul járt volna. Hány óra már?~ ~–
 9       X|     magában. – Csak eleinte esik rosszul, azután majd belefásulok.
10    XIII|        elsoványult arcára nagyon rosszul illett. – Ha tovább maradna
11      XV|         vagy ön, vagy Szentirmay rosszul felfogott gondoskodásból
12   XVIII|        jól, csak az övé.~ ~De ha rosszul jártak is az órák, azért
13   XVIII| éjszakáján senki sem aludt olyan rosszul a kárpátfalvi kastélyban,
14   XVIII|       volt valami olyan különös, rosszul eső, bosszantó akcentus,
15   XVIII|        ez? A nyelvek beszélnek-e rosszul? Vagy a fülek nem hallanak
16   XVIII|  tanácsosnő elájult, a főispánné rosszul lett; milyen szégyen, milyen
17   XXIII|      szemei zavartak.~ ~– Nagyon rosszul kell lennie – súgá Zoltánnak –,
18   XXIII|             Egy óra előtt nagyon rosszul voltam – szólt hozzá a beteg