Rész

 1      IV|      kalapját, utána sietett, a lépcsőkön utolérte, s nyájasan megszólítá:~ ~–
 2      IV| gyámolítva köszvényes lábait. A lépcsőkön találkozott egy szép kis
 3     VII|         s szótlanul haladt le a lépcsőkön, künn a folyosón várva nyugtalanul,
 4    VIII|      Zoltán sietve haladt fel a lépcsőkön, s dobogó szívvel nyitott
 5    VIII|         míg az öreg Pál gazda a lépcsőkön felcammog. Meglátva kis
 6      IX|         felől, és sietett fel a lépcsőkön.~ ~A folyosó ablakán kidűlve
 7       X|       sietséges csörtetés fel a lépcsőkön, a negyedik emeletbe, s
 8       X|         futott vele együtt le a lépcsőkön. Már ekkor mindenki az udvaron
 9       X|         őket számlálni, amint a lépcsőkön nagy dübörögve végigfutottak.~ ~
10    XIII|     melyben Maszlaczky úr még a lépcsőkön kiabál. Egészen útiasan
11    XIII|         maga után az ajtót, s a lépcsőkön végiglépdelve, elég hangosan
12   XVIII|      volt felmenni szobájába. A lépcsőkön végiggondolta, hogy vajon
13   XVIII|     hanem, csak úgy bukott le a lépcsőkön, kezében a vészterhes levéllel,
14   XVIII|      kifutott a folyosóra, le a lépcsőkön; otthagyta Bogozyt, süket
15   XVIII|       közől ezalatt felrohant a lépcsőkön a furkósbotokkal, s az ajtóban
16     XXI|       amint fütyölve jött fel a lépcsőkön, s feltett kalappal lépett
17     XXI|        szállására; felsiettek a lépcsőkön, oly gyorsan, mintha fogadásból
18   XXIII|        végigment, hallá, hogy a lépcsőkön felfelé jön valaki, s a