Rész

 1      II|           nevelőnek jólesett arra gondolni, hogy az atyafiak mennyire
 2      II|       friss forrásvizekről, mikre gondolni is gyönyörűség a pesti kutak
 3      II| kötelesség hí.~ ~Egyszóval, amire gondolni egy óra előtt még nevetség
 4      II|  észrevette. Eleinte el nem tudta gondolni, hogy Zoltán miért duzzog.
 5     VII|       hallva, senki sem mert arra gondolni többé, hogy Rudolf megérkezhessék,
 6    VIII|        Tudom, hogy sokat fog arra gondolni. Igen jól van, hogy ő azt
 7       X|       hogy saját hasznukra tudnak gondolni, midőn ezer meg ezer kétségbeesett
 8       X|        lélekjelenléte oppozícióra gondolni.~ ~– De könyörgünk, fenség,
 9       X|       pillanatban semmi más egyéb gondolni valója nem volna. – E szép
10      XI|           város, melyre öröm volt gondolni, hová minden ember úgy ment,
11     XIV|        véghetetlen örömmel fognak gondolni egymásra. Óh, édes, tiszta
12     XIV|        voltak, akik el nem tudták gondolni, mit nézhet egy ilyen szép,
13     XIV|           mily irtóztató volt reá gondolni e meggyaláztatásban! Oly
14   XVIII|           úr azalatt el nem tudta gondolni, hogy mit gondoljon. Mindenféle
15   XXIII|         Kétségtelen volt, hogy rá gondolni és meghalni – egy dolog.~ ~
16    XXIV|   gyermekének. Merne-e valaha reá gondolni, ha ez ígéretet nem teljesítené?~ ~
17     XXV|     lépett hozzá.~ ~– Azt tetszik gondolni talán, hogy én magamat ki
18  Vegszo|          mégis kénytelen vagy reá gondolni; tudod, hogy szeret, hogy