Rész

 1      VI|            melyen tikkasztó melegen feküdt az átfűlt lég, töve gyökeréig
 2    VIII|            a szobájában, tán le sem feküdt, leveleket ír; még tán észre
 3    VIII| megboldogult nagyságos úr a terítőn feküdt, midőn parancsát végrehajtók.
 4      IX|         helyzetben volt. A pamlagon feküdt, szétziláltan és felhevülve,
 5       X|             ült, hol már akkor neje feküdt, kínos görcsök között.~ ~–
 6       X|         fokán egy vén koldusasszony feküdt, kinek már nem volt ereje
 7       X|         széles pofáját, amint hason feküdt.~ ~– Mi fizetünk.~ ~– Hát
 8       X|         fájdalmasan nyögve, lihegve feküdt gazdája lábainál, kit a
 9       X|             szárazba, csak Abellino feküdt végig a csónakban ijedten,
10      XI|        város kétharmad része romban feküdt, egész népes utcák helyén
11      XI|     magyarnak.~ ~E napokban betegen feküdt cenki kastélyában az a férfi,
12      XI|           gyógyulás és halál iránt, feküdt a nemes férfi betegágyában,
13    XIII|      tapasztalatainak eredménye ott feküdt a közvélemény asztalán egy
14     XVI|    paplannal betakarva. Valóban úgy feküdt ott, mint egy darab fa.~ ~
15     XVI|            a darab fa pedig odafenn feküdt csendesen, mereven a maga
16     XXI|            hangzott és azután – ott feküdt a földön a spadassin, szótlanul
17   XXIII|      küszöbe megátkozott kő gyanánt feküdt eddig útjába. Ide jutott
18   XXIII|            a beteg leány, amint ott feküdt az ifjú karjai közt, szép,