Rész

 1     III|            Nézze meg, fráter: be van-e zárva az előszoba ajtaja?~ ~
 2       V|         arcán.~ ~– Nos, nos? Jól van-e így?~ ~– Tökéletesen rendben
 3       V| erősíteni a tanácsos úr.~ ~– Meg van-e győződve, kedves barátom
 4      IX|       ajtónállótól, hogy „Itthon van-e Tarnaváry főispán úr?”,
 5       X|    gyámatyai háznál, hogy otthon van-e, vagy nincs.~ ~Maszlaczky
 6       X|   iszonyatos! – kiálta Kovács. – Van-e kendtekben lélek, hogy saját
 7       X|  csalatkozzék hitében.~ ~– Hahó! Van-e ott valaki? – hangzék mély,
 8       X|    mindegy: fehéren vagy feketén van-e bútorozva ez a szoba és
 9     XIV|   szeretek, és nem tudom, miért. Van-e e pernek összefüggése azzal
10     XIV|         szerez. – Nos tehát, meg van-e ön velem elégedve; elhiszi-e
11    XVII|        mondom, ide jöttem lakni, van-e szüksége kegyelmednek valami
12   XVIII|       mikor senki sem kérdezi?~ ~Van-e sejtelmetek arról, hogy
13   XVIII|        kard kihúzható állapotban van-e. De a fenyegetés oly határozott
14      XX|       nehezen, nem törődve vele, van-e valaki, aki hallja vagy
15      XX|        elegyedhetni, beleköthet. Van-e az úrfinak valami különös
16     XXI| asztalánál. Itt nem kérdik tőle: van-e esze, hivatása, szilárd
17    XXIV| összecsókolá, megölelgeté azt…~ ~Van-e olyan hideg, olyan nehéz,