Rész

 1     III| nagyságodnak elmondom. Ha én nem tudok tanácsot adni, akkor az
 2     III|       előmozdítani.~ ~– Nem, nem tudok azon gondolattal kibékülni,
 3       V|          egy nőt igazán, valóban tudok boldogítani, ősz hajszálaim
 4       V|     barátom uram ismer engem. Én tudok hallgatni, mint a sír.~ ~–
 5     VII|         én pedig csak nyomtatást tudok olvasni.~ ~Azzal Rudolf
 6    VIII|       mélyen alszik, csak én nem tudok aludni, mint zendül meg
 7       X|         Látja ön, hogy lépni sem tudok.~ ~Nem volt pedig sok idő
 8     XII|              Erről én semmit sem tudok, mert én nem bíztam rá a
 9     XIV|           mormogá magában. – Nem tudok én ebből visszaadni. Uram,
10      XV|          gazdagság nélkül is meg tudok állni a világban. Én minden
11      XV|      minden munkára kész vagyok. Tudok nélkülözni, tanultam dolgozni.
12     XVI|          hanem annyit bizonyosan tudok, miszerint ön védencétől
13   XVIII|          ismerem, én csak annyit tudok róla, hogy amint Istenhez
14   XVIII|     költő.~ ~Erre én felelni nem tudok, mert a határvonalt a kettő
15   XVIII|         nem ismerem. Csak annyit tudok, hogy sohasem olvastam jellemzőbb,
16    XXII|          hogy ő hol jár. Tán nem tudok én mindent? Tudom én, hogy
17   XXIII|          engem. Most már mindent tudok. Olyan jó azt tudni, hogy